Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy nappal azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadta a január–márciusi gazdasági teljesítményről szóló, a legpesszimistább várakozásokat igazoló számait (ebben a negyedévben 0,4 százalékkal visszaesett a GDP), az Erste és az OTP is bemutatta a 2025-ről szóló előrejelzését. Mindkettő úgy számol, hogy 1 százalékos növekedésre sem igazán van esélyünk.
Amíg a kormány az eredetileg 3,4 százalékos növekedési célját 2,5-re vitte le, az Erste egészen mostanáig úgy számolt, hogy 2 százalékos lehet a növekedés. Ehhez képest a legfrissebb prognózisban ezt nagyon lerontották, egészen 0,8 százalékig.
Ennél is pesszimistább az OTP: ők már akkor levitték a becslésüket 2-ről 1 százalékosra, amikor április legvégén kijött a KSH első, még nem részletes becslése a GDP-ről. Most viszont, amikor a statisztikusok részletezték is, hogyan állt össze ez a gyatra szám, kiderült, hogy olyan rossz a GDP összetétele, hogy ezt meglátva még tovább csökkentették az előrejelzést, 0,6 százalékig.
De legalább az infláció nem lesz annyira nagy, mint ahogy eddig várták – már persze a kormányt leszámítva, az ő előbb 3,2, majd 4,5 százalékosra emelt céljuknál azért rosszabb lehet a helyzet. Erre az Erste tér ki külön: az ottani elemzők eddig 5,5 százalékos áremelkedést láttak reálisnak, most már csak 4,7 százalékosat. Azt is hozzátették: nem az árrés szabályozása vagy az „önkéntes” árkorlátozások bizonyulnak csodaszernek, hanem az olaj világpiaci árának alakulása és a viszonylag stabil forint segít, valamint az, hogy nem annyira nagy a bérkiáramlás, mint eddig.
