Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
A PwC legfrissebb kutatása szerint a mesterséges intelligencia a következő évtizedben évi egy százalékpontot adhat hozzá a gazdaság növekedési üteméhez, ami a világ 19. századi iparosítását jellemző fejlődéshez mérhető.
A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása. Az Európai Bizottság friss prognózisa jóval pesszimistább.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.
Csökkent a magyar GDP az év elején; az USA és Ukrajna megkötötte régóta várt megállapodását; elkészült a törvényjavaslat, amellyel bármelyik város megakadályozhatná új betelepülők érkezését. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Vége van, elvtársak! – üzente a miniszterelnöknek és a Fidesznek a Tisza Párt elnöke, aki Orbán Viktor rádióinterjújára reagált, ahol sok szó esett a Tiszáról is.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában beszélt a vártnál is rosszabb gazdasági eredményről. Szerinte elveszítenék a cselekvőképességüket, ha arról kezdenének beszélni, rajtuk kívül eső okok miatt következtek be a gazdasági folyamatok. Orbán Viktor szerint az, amit a tiszás Kollár Kinga tett, gonosz dolog. Hamar megérkezett Magyar Péter elvtársazós, hazugozós reakciója is.
Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről – ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
A német és az osztrák gazdaság gyengélkedik, de a kontinens többi része a vártnál jobban kezdte 2025-öt.
Minden előzetes várakozást alulmúlt az éves alapon mért 0,4 százalékos csökkenés, és nem is igazán látszik a fény az alagút végén.
Csodálatos dolgokat ígért a kormány, ezek után a legpesszimistább elemzői véleményeket igazolva indult az év. Eddig sem volt fényes a helyzet, de január és március között éves alapon és 2024 végéhez viszonyítva is visszaesett a magyar gazdaság.
A januártól márciusig tartó időszakot még nem hátráltatta Donald Trump vámháborúja, az egész évet tekintve azonban kevésbé optimisták az elemzők.
Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
Nagy Márton borúsabb jóslata Varga Mihály múlt heti borongását követi.
Egy tapodtat sem tudott közelíteni az elmúlt két évben Magyarország az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlaghoz, pedig a magyar politikusok évek óta egymással versengve ígérik, hogy mindjárt felzárkózunk. Aztán jött a Nemzetgazdasági Minisztérium, és közölte, hogy 2025 az áttörés éve Magyarországon. Igaz, ezt ígérték korábban is, és eddig nem lett belőle semmi.
Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.
A tavalyi évet 71,9 milliárdos nyereséggel zárta a CIB Csoport, de a jövőre nézve visszafogottak a vállalat kilátásai.
A 2024-es GDP alapadataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány továbbra is kitart az elhibázott gazdaságpolitikája mellett – figyelmeztet cikkünk szerzője, Mellár Tamás ellenzéki képviselő, egykori KSH-elnök.
A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
