A hegyvidéki hótakaró különösen érzékeny az éghajlatváltozásra. A havas sportok kedvelői jól tudják, hogy a hóbiztos helyek kincset érnek – azonban az éghajlat változásával úgy tűnik, a „hóbiztos” sem biztos többé, sőt, a század végére valószínűleg a ma üzemelő síparadicsomok többsége is bezárhatja kapuit.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A metán üvegházhatású gáz és az elmúlt évek növekedése még ahhoz képest is különösen nagy, hogy a légköri koncentrációjához az elmúlt évtizedekben az emberiség így is elképesztő mértékben hozzátett.
Bemutatták a világ energiatermelésének alakulását vizsgáló jelentést és nincs túl sok okunk a derűlátásra, már csak azért sem, mivel pont a legnagyobb szénenergia-termelő országok nem tesznek vállalást ennek csökkentésére.
A világ minden pontjáról összesen 107 kutató húzza meg ismét a vészharangot az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentésében. Aszályokról, élelmiszerhiányról, a termőtalaj elpusztulásáról írnak. A globális felmelegedéshez a mezőgazdasági gyakorlataink megváltoztatásával kell alkalmazkodnunk.
Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a globális felmelegedés mögött, a bizonyítékok elérték a tudományos valószínűség legmagasabb fokát.
Hogyan lehet környezettudatos karácsonyt tartani ott, ahol hét gyereket nevelnek? És milyen karácsonyfát választ egy klímakutató? Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU professzorával, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának egyik alelnökével otthonában beszélgettünk fenntartható karácsonyról, a jó ajándékozásról, a műanyaggal teleszórt jövőről és egy kicsit a CEU-ról is.
Jelentős mértékben hatással van a klímaváltozás a különböző termények hozamaira, az ENSZ szakosított testülete szerint gond lehet a búzával, kukoricával, de a vizekből, tengerekből származó élelmiszerünk miatt is aggódhatunk. A klímaváltozás komoly kérdéseket vet fel az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban is.
Világszerte több kutatóintézet is megerősítette, hogy az eddigi adatok alapján globálisan a 2010-es év lehet a valaha mért legmelegebb esztendő - írja a Zöldtér.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének adatai szerint a klímaváltozás miatt elsősorban a fejlődő országok, a nők és a gyerekek szenvednek majd a legtöbbet.
Bírálótestülettel ellenőriztetné az ENSZ az Éghajlat-változási Kormányközi Testületét (IPCC), noha független tudományos tanácsadó csoportként hívták életre 1988-ban.
Újabb tévedését ismerte el az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) egy napokban megjelent jegyzékében; a kutatók ezúttal Hollandia területének tengerszint alatt fekvő hányadáról idéztek túlzó adatot.
Mégsem olvadnak el a gleccserek 2035-ig a Himalájában, tévedtünk - ismerte el az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke, Jean-Pascal van Ypersele.
Az eddigi legmelegebb év nem tavaly vagy tavalyelőtt volt, hanem még 11 évvel ezelőtt, 1998-ban. Akkor viszont mi a helyzet a felmelegedés rémével?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) csütörtökön közzétett legfrissebb beszámolója szerint a globális klímaváltozás mértéke és üteme túllépett a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentésében vázolt legborúlátóbb forgatókönyveken is.
A XXI. század végéig legfeljebb 7 és 82 centiméterrel lehetnek magasabbak a tengerek vízszintjei - derül ki a témával foglalkozó legfrissebb kutatás eredményéből.
Hirtelen és elkerülhetetlen éghajlati változások egyre növekvő kockázatával kell szembenéznie a világnak a vártnál gyorsabb globális felmelegedés miatt - figyelmeztetett egy nemzetközi tudóscsoport csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmánya.
Egy koppenhágai klímacsúcs résztvevői szerint az ENSZ prognózisa alábecsülte a várható változásokat, s a tengerek szintje akár több mint egy métert is emelkedhet az évszázad végéig.
