A Donald Trump elleni alkotmányos vádemelési eljárásról akartunk beszélni a Fülke első ez évi kiadásában, de egy rakéta közbeszólt. Szulejmáni iráni tábornok likvidálása után elkerülhető a háború? Volt Trumpnak más oka, mint a belpolitikai haszonszerzés? És hányasra emeljük a pánikszintet mi, magyarok?
A tüntetők olyan szlogeneket skandáltak, mint hogy "Halál az Egyesült Államokra", "Halál Izraelre", emellett bosszút követeltek.
Véres és elhúzódó bosszúhadjáratra lehet számítani a Közel-Keleten vagy a világ bármely pontján az USA és Irán között, miután egy amerikai támadásban likvidálták a legnagyobb hatalmú iráni tábornokot, Kászim Szulejmánit. De nem kizárt, hogy a négy évtizede kezdődött és az utóbbi hónapokban egyre jobban elmérgesedett amerikai–iráni konfliktus akaratlanul is nyílt háborúhoz vezet a két ország között.
Mintegy három százalékkal drágult a kőolaj a péntek reggeli kereskedésben a feszültté vált közel-keleti helyzet miatt, amely veszélybe sodorhatja a térségből származó biztonságos kőolajexportot.
A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozik, mégis meghatározó szava van Irakban Ali al-Szisztáni nagyajatollahnak, aki Iránban született és nőtt fel, de az iraki Nedzsefben él.
Izrael képtelen kormányt alakítani, így harmadszor is választást tarthatnak, miközben vádat emeltek Netanjahu ellen. A belpolitikai káosszal párhuzamosan nőtt a háború veszélye Iránnal.
Erőműveket, vasutat akarnak építeni és metrókocsikat venni a 2 milliárd dollárból.
A legtitkosabb iráni atomlétesítmény beüzemelése az atomalku komoly megsértését jelenti. Teherán célja a nyomásgyakorlás, melynek másik eszköze közel-keleti befolyásának erősödése.
Heves tüntetések kezdődtek Iránban azután, hogy a kormány a napokban megemelte az üzemanyagárakat. Az iráni vezetés ráadásként a mobil- és vezetékes internet-hálózatot is elérhetetlenné tette.
Donald Trump szerint Irán a felelős.
Elbúcsúztatták Bagdadban a péntek hajnali amerikai dróntámadás áldozatait.
New York inden fontos létesítményénél a Nemzeti Gárda őrködik, és mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket a Kászim Szulejmáni iráni tábornok elleni amerikai halálos dróncsapás, és az azt követő iráni fenyegetőzés után.
Az amerikai sajtóban részletek jelentek meg Szulejmáni likvidálásának előzményeiről, eszerint a döntés nem csütörtökön, sőt még a bagdadi amerikai követséget ért támadás előtt született.
Az amerikai elnök Kászim Szulejmáni likvidálását azzal magyarázta, hogy a tábornok küszöbön álló merényleteket és aljas támadásokat tervezett amerikai katonák és diplomaták ellen, és ő áll a bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadás mögött is. Trump azt is mondta, hogy az amerikai kormányzat nem törekszik rendszerváltoztatásra Iránban.
Azt kéri polgáraitól az Egyesült Államok, hogy azonnal hagyják el Irakot. Donald Trump elnök közben Iránnak címzett üzenetében utalt a tárgyalásos rendezésre.
A péntekre virradó éjjel amerikai légicsapásban elhunyt Kászim Szulejmáni nem egyszerűen egy tábornok volt, hanem Irán mitikus alakja.
Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője kemény válaszlépést ígért az amerikaiaknak.
A bagdadi amerikai nagykövetséget védő amerikai katonák könnygázgránátokkal próbálják meg távol tartani az épülettől az Irán-párti tiltakozókat. A zavargások kedden kezdődtek, miután az amerikai légi erő a hét végén 25 Irán-párti fegyverest ölt meg célzott csapásokkal.
Az amerikai földtani intézet szerint 5,1-es erősségű volt a földmozgás.
