Hivatalos: Irán lőtte le tévedésből a szerdán lezuhant ukrán gépet
Teherán korábban cáfolta a többek által valószínűsített forgatókönyvet.
Teherán korábban cáfolta a többek által valószínűsített forgatókönyvet.
Az USA és nyugati szövetségesei szerint Irán lőtte le szerdán – valószínűleg tévedésből – a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe induló gépét, Irán viszont lehetetlennek nevezte, hogy a repülőt rakétatalálat érte. Miközben az orosz propaganda már az USA-t vádolja a gép lelövésével, egyre több jel utal arra, hogy a Boeinget egy orosz gyártmányú rakétával semmisítették meg. A repülők történetében szomorúan gyakran fordul elő, hogy polgári gépek válnak célponttá.
Félő, hogy a vizsgálatot próbálják akadályozni ezzel.
Az USA és Irán a háború szélére sodródott, de sem az Európai Unió, sem pedig Oroszország nem érdekelt abban, hogy ellenőrizhetetlen folyamatok induljanak el a Közel-Keleten – hangsúlyozzák azok az orosz szakértők, akiket a Deutsche Welle megkérdezett Merkel kancellár szombati látogatása előtt.
Biztosak benne, hogy más oka volt a légikatasztrófának.
Az amerikai elnök kijelentette az ohiói Toledóban tartott kampányrendezvényén, ha az iráni tábornok elleni csapás tervéről egyeztetett volna a kongresszussal, akkor a demokrata pártiak kiszivárogtatták volna azt a hamis hírek sajtójának.
Donald Trump amerikai elnökben is él a gyanú, hogy a szerdán lezuhant ukrán utasszállító rakétatámadás miatt csapódott a földbe Teheránban, 176 ember halálát okozva ezzel.
A Forradalmi Gárdának csak használnak az amerikai szankciók és Szulejmáni meggyilkolása – gazdaságilag is.
A Lufthansa biztonságosabbnak látta, ha nem jut el Teheránig a Frakfurtból csütörtök kora este indított repülőgép.
A The New York Times megszerzett egy videót, melyről alapos vizsgálódás után megerősítette: a magyar idő szerint szerda hajnalban lezuhant ukrán repülőgép látható rajta abban a pillanatban, amikor rakétatalálat éri a levegőben. A gép nem robbant szét azonnal, a fedélzeten lévők percekig remélhették, hogy visszatérhetnek a repülőtérre.
Hogy megtorolják Irán mitikus alakjának, Kászim Szulejmáni halálát, a közel-keleti ország a közeljövőben súlyos kibercsapást mérhet az Egyesült Államokra – véli Barack Obama korábbi amerikai elnök kiberbiztonsági tanácsadója, aki szerint a legrosszabbra kell készülni.
Az amerikai szenátus republikánus tagjai is elégedetlenek amiatt, hogy szerdán a Trump-kormányzat zárt ajtók mögött tájékoztatta a törvényhozókat az utóbbi időben kiéleződött iráni-amerikai konfliktusról, amelyben a teheráni vezetés előző nap az amerikai erők iraki bázisaira mért rakétacsapással vágott vissza.
A Reuters forrásai szerint elejét akarták venni annak, hogy a feszültség oly mértékben kiéleződjön, hogy kezelhetetlenné váljon.
Az amerikai elnök felszólította a világ országait, hogy lépjenek ki az atomalkuból, és újabb szankciókat jelentett be Irán ellen.
Az uniós külügyminiszterek tanácskozásával zárul a hektikus brüsszeli válságértekezletek első fordulója, amelyben az EU és a NATO a megfelelő választ kereste a közel-keleti válságra. Míg az unió vezető hatalmai a régen elúszott atomalkuba próbálnak életet lehelni, a NATO rászánta magát a részleges iraki csapatkivonásra. Az európai és a magyar diplomácia lehetőségeit Bartha Dániellel, a CEID euroatlanti elemzőközpont igazgatójával beszéltük át.
Donald Trump a legdurvábbat választotta a neki felkínált opciók közül, amikor kilövési parancsot adott Szulejmáni iráni tábornok ellen. Teherán már meg is tette az első válaszcsapást, de úgy tűnik, nem akarnak háborút. A konfliktusnak az Iszlám Állam örülhet.
A magyar légitársaság Dubajba közlekedő gépei Szaúd-Arábia felől közelítik meg az országot.
Irán szerint a feketedobozok annyira nem rongálódtak meg, hogy ne lehessen adatokat kinyerni belőlük.