Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Amikor korábban döntöttek Angel Merkel moszkvai munkalátogatásáról, már akkor is bőven volt megbeszélnivaló Németország és Oroszország között: az Északi áramlat 2, Ukrajna, Líbia stb., de Donald Trump amerikai elnök azzal, hogy kilövette Kászim Szulejmáni tábornokot oly mértékben dramatizálta a helyzetet a Közel-Keleten, hogy Merkel és Vlagyimir Putyin orosz elnök most már kénytelen elsősorban ezzel foglalkozni.
Ami az előzményeket illeti: első körben Moszkva elítélte Szulejmáni tábornok kilövését, míg Berlinben felajánlották, hogy közvetítenek Washington és Teherán között. Közben mind Merkel, mind Putyin újra megállapíthatta: Trump teljesen kiszámíthatatlan. Pontosabban mindent alárendel a választási kampánynak és fütyül a következményekre. Főként, mert azok nem az amerikaiakat érintik elsősorban.
Az amerikai diplomácia célja az Európai Unió gyengítése és ennek az egyik legkézenfekvőbb módja az együttműködés akadályozása Oroszországgal. Jól tudják ezt Berlinben, de Trump ottani nagykövete ezt nyíltan ki is mondja. A moszkvai munkalátogatás célja épp az, hogy Merkel és Putyin megtalálja a módját: miképp játssza ki Trumpot. Mindketten jóval rutinosabbak a diplomáciában, mint az amerikai elnök, de az erőviszonyok nem nekik kedveznek.
Több más kényes téma is van
Washington szankciókkal sújthatja azokat a cégeket, melyek részt vesznek a Németországba vezető Északi áramlat 2 gázvezeték utolsó szakaszának építésében. Ezt mind Berlin, mind Moszkva kikérte magának, mint „nemzetközi egyezményeket sértő” „külföldi beavatkozást”. Megakadályozni így nem tudják ezzel az Északi áramlat második gázvezetékének elkészülését, de késleltetni igen.
Egy másik kényes téma, hogy Németország – sok más nyugati államhoz hasonlóan – szankciókkal sújtja Oroszországot amiatt, mert 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Putyin szeretne megszabadulni ezektől a szankcióktól, melyek fojtogatják az orosz gazdaságot. Ehhez viszont valamiféle engedményeket kellene tennie Ukrajna ügyében. Nemrég Párizsban létrejött az első személyes találkozó Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Merkel és Macron a helyszínen próbált meg közvetíteni. Minimális eredményt értek el, Putyin presztízsének ugyanis nem tenne jót otthon, ha engedne Ukrajna ügyében.
És akkor van még a török kártya – Merkel mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy a bevándorlók új hulláma érkezzen Európába a Közel-Keletről. Márpedig Recep Tayyip Erdogan török elnök ezzel fenyegetőzik. Putyin a héten Isztambulban tárgyalt a török elnökkel abból az alkalomból, hogy felavatták a Török áramlat gázvezetéket. Putyin katonai szövetségese Törökországnak, melynek leszállították azt az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert, melyet Irántól megtagadtak. Merkel éppen ezért azt várja Putyintól, hogy gyakoroljon nyomást török barátjára, nehogy az beváltsa fenyegetését az újabb menekülthullámról.
