Financial Times: A briteknél már december 7-én beadhatják az első Pfizer-oltásokat
A Financial Times értesülése szerint napokon belül megtörténhet az engedélyezés.
A Financial Times értesülése szerint napokon belül megtörténhet az engedélyezés.
Belátható közelségbe került a koronavírus elleni vakcina, ezzel egy időben viszont meg is kezdődött érte az élet-halál harc a világ országai között. Gulyás Gergely egyenesen a lélegeztetőgépek utáni versenyfutáshoz hasonlította a versenyt, amelyben az nyer, akinek több a pénze és nagyobb a lobbiereje. A Pfizer eközben bejelentette, hogy először az Egyesült Államokba szállít, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagáról pedig tegnap derült ki, hogy újra kell vizsgálni. De mi lesz így a Magyarország által lekötött 12 millió adaggal?
Az év végéig összesen 40 millió koronavírus elleni vakcinát szállítanak ki az Egyesült Államokban.
A berlini Caroline Gems a kísérlet ellenére ugyan továbbra is úgy viselkedik, mintha nem lenne beoltva.
Hiába „csak” 70 százalékos az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának hatásossága, ettől még tökéletes fegyver lehet a járvány elleni harcban. Könnyű szállíthatósága és viszonylag alacsony ára pedig még előnyt is jelenthet. De pontosan mit takar, hogy egy vakcina hány százalékban hatásos, és milyen eredményekkel sikerült legyőzni korábban olyan járványokat, mint a himlő vagy a gyermekbénulás? Mindent elmagyarázunk, amit az eddigi oltóanyagokról tudni kell.
Komoly vizsgálatokon mennek keresztül, két évig gyűjtik az adataikat, és még azt sem tudják, pontosan mit kaptak. A koronavírus elleni oltóanyagot tesztelő önkéntesek csak egy dologban biztosak: kötelességüknek érezték, hogy tegyenek valamit a járvány megállításáért. A hvg360-nak most hárman mesélték el, milyen érzés volt, amikor a klinikai kísérletek harmadik fázisában karjukba kapták az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát – vagy placebóját.
Még az egyik ígéretes vakcina gyártójának a fellegvárában sem egyértelmű az oltás megítélése.
Beadta a kérelmet az amerikai gyógyszerügyi hivatalhoz a BioNtech és a Pfizer a koronavírus elleni vakcinájuk sürgősségi engedélyeztetésére.
A cég szerint az oltásnak nincsenek súlyos mellékhatásai.
Az amerikai Moderna nevű cég ugyanazokra a kutatásokra építve fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját, mint a Pfizer. A kutatásokat kollégájával közösen a magyar tudós, Karikó Katalin végezte el még a 2000-es években.
A Pfizer-BioNTech cégek szerint 300 millió embernek kellene beadni új vakcinájukat, ugyanis már ezzel is érezhető módon csökkenne a járvány terjedése. De az idáig vezető út hosszú, akkor is, ha az oltás jól működik.
Egyre beláthatóbb közelségbe kerül a koronavírus-elleni oltóanyag, ezzel együtt elkezdődött a kormányok közötti versenyfutás is, ki és mennyit tud belőle szerezni. Magyarország most is különutas stratégia mellett tette le voksát: az Európai Unión kívül Oroszországgal és Kínával is tárgyal, bár ez rejthet magában kockázatokat. Akármelyik vakcina lesz is a befutó, a nehézségek ezzel még nem érnek véget: a megfelelő mennyiség előállítása mellett a szállítás, tárolás, és a beoltottak rangsorolása is kihívások elé állítja a világ országait.
300 milliót vásárol az EU az egyik legígéretesebb oltóanyagból. A készítményt a Pfizer és a BioNTech gyártja, állítólag 90 százalékos védettséget ad.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban büszkén újságolta, hogy a Szputynik V vakcinát a lánya is megkapta, és kiválóan működik. Úgy tűnik, ez nem teljesen igaz.
John Bell azután nyilatkozott, hogy a Pfizer bejelentette: új vakcinájuk 90 százalékban hatékony a koronavírus ellen.
A tőzsde is reagált a Pfizer-féle koronavírus-vakcina érkezésére, de páran aligha örültek az új eredmények láttán.
A Pfizer és a Biontech cégek által kifejlesztett oltóanyag 90 százalékban hatásos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén biztatónak tartja a vakcina első eredményeit.
Az elsődleges kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, hatékony a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett vakcina.