A vírus sincs könnyű helyzetben, mert a vakcina a láthatáron, és ha meglesz, mi terítjük le a vírust, és nem ő bennünket"

– ezekkel a szavakkal próbált lelket önteni a nézőkbe Orbán Viktor a TV2 szerda esti interjújában.

A miniszterelnök a héten nem először beszélt a világban zajló oltóanyag-fejlesztésekről. Kedden a köztévében ígérte meg, hogy hamarosan korlátozott mennyiségű vakcina érkezik az Európai Unióból, csütörtökön pedig a koronavírusos Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel forgatott Facebook-videóban sorolta a lehetőségeket, hogy a világ mely tájáról milyen vakcinákhoz juthat hozzá az ország.

AFP / Carol Smiljan

A gyakori kommunikáció persze nem véletlen: a járványhelyzet legsúlyosabb hónapjaiban az egész világ tűkön ülve várja, hogy melyik vakcinafejlesztő jelenti be először, hogy megvan a régóta várt oltóanyag. Ezzel egyidőben a kormányok között is őrült versenyfutás kezdődött, hogyan lehetne minél előbb minél többet szerezni a koronavírus elleni vakcinából állampolgárai számára. A versenyből Magyarország sem maradhatott ki, Orbán Viktor szavaiból pedig úgy tűnik, hogy a kormány a biztos mellett a bizonytalan utakról sem mond le a siker érdekében.

Nyugati kényelem, keleti izgalom

Miközben a magyar kormány az Európai Unió tagjaként már 13 milliárd forintért lekötött 6 és fél millió adagot a brit–svéd fejlesztésben készülő AstraZeneca vakcinájából, a miniszterelnök Kínába és Oroszországba is elküldte „fürkészeit és portyázóit”, hogy az ott készülő oltóanyagokról se maradjunk le. Mivel az orosz és a kínai vakcinákról hivatalosan még semmit nem tudni, a keleti beszerzés nem kevés kockázatot rejt magában, most mégis úgy tűnik, az is könnyen előfordulhat, hogy ezek fogják először átlépni az országhatárt.

Egészségügyi dolgozó beadja a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni Szputnyik vakcinát egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én

MTI / EPA

Szijjártó Péter a videóban arról beszélt, hogy

a tárgyalások az orosz Szputnyik V vakcina ügyében állnak a legjobban, Moszkva pedig akár másfél héten belül meg tudja küldeni az első mintát a laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez.

Ez tehát egyáltalán nem jelenti azt, hogy az orosz oltóanyagot élesben is bevetik, csak azt, hogy a magyar kutatók alaposan megvizsgálhatják a mintákat. Ezt a feladatot a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai kapják, ha ők mindent rendben találnak, akkor – Szijjártó Péter szavai szerint – Oroszország január második-harmadik hetétől tudja vállalni a nagy mennyiségű szállítást. A miniszter arról is beszélt, hogy licenc alapján a hazai gyártáson is gondolkoznak, egy jelenleg influenza elleni oltóanyagot gyártó magyar cég állna át a koronavírus elleni vakcina előállítására.

MTI / EPA

A kormányzati kommunikáció azt már ritkábban említi, hogy az orosz vakcinát rengetegen bírálják, és nemcsak azért, mert semmilyen tudományos információ nem áll róla rendelkezésre. Megdöbbentést keltett az is, hogy az oroszok az oltóanyag alkalmazása előtt nem várták meg a klinikai kísérletek harmadik fázisának végét. Szerdán pedig már arról érkeztek hírek, hogy három olyan medikus is megfertőződött az új koronavírussal a szibériai Altaj körzetben, akik korábban mind megkapták Szputynik V vakcinát.

Hasonlóan semmit nem lehet tudni a kínai fejlesztésű vakcinákról sem. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint három kínai oltóanyag is a klinikai tesztelés harmadik fázisában tart (azaz több tízezer emberen tesztelik). Ebből a Sinovac BioTech kínai oltóanyaggyártó CoronaVac nevű készítményének klinikai tesztelését Brazíliában egy időre fel kellett függeszteni, mert meghalt az egyik önkéntes. Igaz, az esetről később megállapították, hogy nem volt köze az oltóanyaghoz.

A a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó vállalat alkalmazottja a koronavírus-járvány elleni CoronaVac elnevezésű potenciális vakcina gyártásán dolgozik a cég pekingi laboratóriumában szeptember 24-én

MTI /AP

A kínai beszerzésekről Szijjártó csak annyit közölt, hogy a magyar fél a kínai állami gyártóval írt alá szerződést. A Sinovac az állami vakcinagyártó, melynek fejlesztéséről ugyanúgy semmit sem tudni, ahogy azt sem, Szijjártó valóban erre a cégre gondolt-e.

A rengeteg kétely ellenére azt semmiképpen nem lehet kijelenteni, hogy a keleti vakcinák biztosan nem működnek. A probléma inkább azzal van, hogy semmilyen független, tudományos információt nem lehet róluk tudni. Ezt erősítette meg Facebook-posztjában Kemenesi Gábor virológus is, aki szintén úgy véli, hogy az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, hiszen kiváló tudósok dolgoznak mindkét országban, a probléma sokkal inkább a transzparencia és függetlenség kétségessége.

„Leginkább politikai szintű bejelentések formájában értesült a világ ezeknek a vakcináknak a bevetéséről, és félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztési törekvéseket” – írta.

Kemenesi szerint a bejelentéseket ugyan tudományos publikációk is követték, ám például az orosz vakcina esetében rendkívül komoly aggályok merültek fel az adatok valóságtartalmát illetően. A Szputnyik V esetében ráadásul a nemzetközileg elfogadott eljárásoknak megfelelően nem várták meg a klinikai 3-as fázis befejezését és értékelését, mielőtt regisztrálták és engedélyezték a vakcinajelöltet, anélkül kezdték el használni, ami rendkívüli kockázatokat rejt magában a virológus szerint.

Mit tud a Pfizer, amit mások nem?

Oroszországgal és Kínával ellentétben a nyugati világ nagy vakcinafejlesztői sokkal jobban törekednek az átláthatóságra, de egyelőre egyik sem állt elő azzal, hogy kifejlesztette a csodaszert, bár az amerikai Pfizer gyógyszergyártó cég és a német BioNTech nevű biotechnológiai vállalat elég reményteli bejelentést tett hétfőn: eredményeik szerint vakcinájuk 90 százalékos hatékonyságú, ami rendkívülinek számít.

A német Biontech gyógyszergyártó központja Mainzban

AFP / ABDULHAMID HOSBAS

A Pfizer 43 500 fővel végezte el a vakcina tesztjét összesen hat országban, és egyetlen esetben sem merült fel semmilyen biztonsági aggály. Az eddigi eredmények alapján a több ezer tesztalany közül 94-en fertőződtek meg koronavírussal, akik közül 9-en kapták az oltóanyagot, 85-en pedig a placebót. (Azt, hogy pontosan mit jelent a harmadik fázisú klinikai tesztelés, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportja a Facebookon már korábban leírta. Ebben a kutatók több tízezer olyan embert választanak ki, akik még bizonyítottan nem kapták el a vírust, majd egyik felüknek placebo készítményt adnak, másik felüknek pedig a vakcinajelöltet. Ezután hónapokig figyelemmel kísérik az alanyokat, és a végső kiértékelést az alapján végzik el, hogy közülük hányan kapták el a vírust és mutatnak tüneteket. Amennyiben a vakcinajelöltet kapott csoportban legfeljebb fele annyi megbetegedés volt, mint a placebo csoportban, akkor a jelenlegi elvárások alapján az a jelölt sikeres lesz.)

A vezető hírügynökségek beszámolói között néhány fontos részlet azonban kevesebb figyelmet kapott. Az egyik ilyen – hívta rá fel a figyelmet a BBC – hogy a publikált eredmények még csak ideiglenes adatok, a tesztfázis tovább folytatódik, ami ellentmond a hivatalos protokollnak. Stephen Evans, a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének (LSHTM) professzora szerint ez rendkívül szokatlan, ő még sosem találkozott hasonlóval.

„Fennáll a veszélye, hogy a most bejelentett adatok túloznak. Ha a tesztelési fázis végén kiderül, hogy a vakcina csak 80 százalékban hatékony, az még mindig nagyon jó hír, de nem túl jó az üzenete” – mondta.

Korábban egyébként az Egészségügyi Világszervezet is óva intett minden érintett céget a tesztelési adatok idő előtti nyilvánosságra hozatalától.

Fontos tudni azt is, hogy a Pfizer és a BioNTech egy kétkomponensű vakcinát fejlesztett, amelynek egységeit három hét különbséggel kell beadni a pácienseknek. A második beadása után hét nappal már 90 százalékos védelmet nyújt a szer, ez azt is jelenti, hogy az első adag után legalább 28 napnak, vagyis majdnem egy hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy valaki védettséget szerezzen. Azt sem tudni egyébként, hogy a tesztalanyok között voltak-e krónikus betegek, vagy mennyi volt köztük az idős – ami ugye azért lényeges kérdés, mert ők az igazán veszélyeztetettek.

Nehézségeket jelenthet az is, hogy a most kifejlesztett vakcinát extrém hidegben, mínusz 80 fokon kell tárolni, ami nem csak a szállításnál fontos. (Több repülőtér és légitársaság egyébként már korábban bejelentette, hogy ebben segítséget nyújt a WHO-nak.) A BBC-nek nyilatkozó háziorvos például azt mondta, egyelőre fogalma sincs, a rendelőjében hogyan lehetne hetekig tárolni az érzékeny oltóanyagot, arról nem is beszélve, hogyan éri majd el, hogy páciensei bejöjjenek a második adagért is. Erre persze megoldást jelenthet, ha a kormányok oltóközpontokat állítanak fel.

A két vállalat most azt tervezi, hogy a hónap végéig benyújtják az engedélyezési kérelmet az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatalnak (FDA). Ha megkapják, év végéig 50 millió, 2021-ben pedig 1,3 milliárd oltóanyagot tudnak majd leszállítani. Ez azonban elenyésző ahhoz képest, amennyire valóban szükség lenne. Arról nem is beszélve, hogy – mivel kétszer kell beadni – a beoltott emberek száma csak a fele lesz az érkező oltások számának. Az Európai Unió mindenesetre már 300 millió, Nagy-Britannia pedig 40 millió adagot rendelt belőle

Mi a helyzet a többiekkel?

A többi vakcinagyártó eredményeiről egyelőre keveset tudni. A WHO hetente frissített táblázata szerint a világon jelenleg 10 vakcinafejlesztés kezdte meg a jelöltek klinikai 3-as fázisú tesztelését, ezért a Pfizer bejelentését hamarosan várhatóan mások is követik. Ezek közül a két legígéretesebb az amerikai Moderna és a már említett AstraZeneca oltóanyaga.

• Az amerikai Moderna vakcinájáról annyit tudni, hogy jelenleg 30 ezer emberen tesztelik, és valószínűleg év végén fognak adatokat szolgáltatni, de az eddigi eredményeik biztatóak.
• Az Oxfordi Egyetem és a svéd AstraZeneca vállalat együttműködésében készülő oltás fejlesztése szintén reménykeltő, fiatalok és idősek között is „biztató eredményeket” kaptak. Bár a fejlesztést egy időre leállították, mert egy tesztalanynál súlyos egészégügyi probléma lépett fel, azóta ismét gőzerővel dolgoznak.

A WHO adatbázisa szerint a klinikai kísérletek harmadik fázisában van még (a már említett kínai és orosz oltóanyagokon kívül) az amerikai Johnson&Johnson és a szintén amerikai Novavax terméke, ezek a vállalatok még szintén nem közöltek eredményeket.

AFP

Rendben, de mikor kapjuk meg?

A legjobb elképzelhető forgatókönyv természetesen az lenne, ha a világban folyó hivatalos vakcinafejlesztések közül többről is kiderülne, hogy hatékony az előállított oltóanyag. Erre célzott szerdai interjújában Orbán Viktor is. Minél több országban gyártanak ugyanis vakcinát, annál hamarabb kerülhet belőle Magyarországra. Tömeges oltásra azonban a jelenlegi legkedvezőbb helyzetben sem lehet számítani tavasznál előbb.

MTI / EPA

A kormány egyébként szerdán arról is döntött, hogy egyszerűsíti és felgyorsítja a koronavírus ellen külföldön gyártott oltóanyagok és gyógyszerek behozatalát. Ezen kívül bármelyik is érkezik, az oltás ingyenes lesz, és nem lesz kötelező beadatni, sőt, Orbán azt is mondta, ha több vakcina érkezik az országba, akkor választani is lehet az oltások között.

Az Európai Bizottság oltóanyag-stratégiája mindenesetre leszögezi, hogy az összes tagállam egyszerre, lakosságarányosan juthat hozzá a már rendelkezésre álló vakcinákhoz. Mivel az első szállítmány limitált lesz, a tagállamoknak rangsort kell felállítaniuk, kik kapják meg először az oltást. A prioritás eszerint

• az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozóké
• a hatvan év felettieké
• a krónikus betegsége miatt veszélyeztetettnek számítóké
• a létfontosságú munkát végzőké
• a szociális távolságtartást betartani nem tudó és hátrányos helyzetűeké lesz.

Az orosz vakcina természetesen a vizsgálatoktól függ, de Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte, december végén, januárban az Európai Uniótól biztosan, és talán máshonnan is jön majd valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina, a tömeges szállítás időpontja azonban áprilisnál hamarabb nem várható. A kormányfő számítása szerint ez az előzetes szállítmány arra lesz elég, hogy az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudják oltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeket is.

Mindent figyelembe véve tehát arra kell számítani, hogy a legoptimálisabb esetben talán jövő nyárra térhet vissza az élet úgy-ahogy a normális kerékvágásba, sok szakértő azonban inkább a jövő őszt tartja valószínűnek. Addig pedig marad az eddigi védekezés: a maszk viselése, a kézmosás és a távolságtartás, bár a vírus viselkedése miatt azért valószínű, hogy a legsúlyosabbnak számító téli időszak elmúltával lesznek még a nyárhoz hasonló lazább hónapok, amikor fellélegezhetünk egy kicsit.