Általános az a felfogás, hogy a prosztatával kapcsolatos problémák csak az idős férfiakat érintik, ráadásul sokan azt gondolják, hogy ha már jelentkeznek a panaszok, azokon úgysem lehet segíteni, pedig ez egyáltalán nem így van. Dr. Beöthe Tamás urológussal olyan prosztatabetegségekről beszélgettünk, amelyek a fiatalabb férfiakat is érinti.
A szervezet vashiányos állapota sok tényezőre visszavezethető. Hátterében a serdülőkori gyors növekedés, a menstruáció alatti fokozott vasvesztés, gyulladás, felszívódási zavarok, de akár daganatos megbetegedés is állhat. A hiány okának felderítése ezért minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, pótlása pedig csak megfelelő protokoll mellett végezhető.
Ugye, hogy a szex és a fájdalom nem passzolnak egymáshoz? Egyes férfiak mégis ezzel a riasztó tünettel élik meg az együttléteket párjukkal. És ez csak az egyik területe annak a misztikus problémahalmaznak, amelyet krónikus kismedencei szindrómának hívnak. Hihetetlenül makacs, de ma már fel lehet venni a harcot ellene.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Halogatjuk a szűréseket, a népesség jelentős része pedig egyáltalán nem kezelteti magát. A megelőzéssel foglalkozóknak nincs könnyű dolga idehaza, ha orvosi vizsgálatra küldenének minket. Ugyanez családtagjainkról is elmondható. – Jó-jó, majd elmegyek… – rázzuk le őket, valahányszor aggódni kezdenek értünk.
Kevés rosszabb élmény van annál, mint amikor pisilne az ember, de nem, vagy alig tud. Hiába van meg az érzés, csak kisebb-nagyobb fájdalommal kísérve tud távozni pár csepp. Ez a férfiaknál tipikus jele lehet annak, hogy egy láthatatlan kis szerv, a prosztata begyulladt.
A krónikus kismedencei fájdalom, más néven a CPPS sokáig talány volt a páciensek és az orvosok számára, hiszen a kellemetlen tünetek mögött a vizsgálatok a legtöbbször semmilyen elváltozást nem találtak. Pedig a körülmények beszédesek: a betegek túlnyomó többsége a harmincas-negyvenes korosztályból kerül ki, jellemzően szorong, illetve krónikusan stresszes az életvitele. Ekkor jelennek meg az első tünetek. A szakemberek ma már egyöntetűen állítják, a CPPS leginkább lelki okokra vezethető vissza, és a betegség egyfajta visszajelzés a szervezettől, mondhatni figyelmeztetés, hogy ideje változtatnunk.
A felfázásról úgy tartják, hogy női betegség, holott ez nem így van. A hólyaghurut a férfiaknál is megjelenhet, igaz, jóval ritkábban. Száz férfiból csupán egy szenved a betegségtől, melynek kockázata azonban az életkor előrehaladtával egyre növekszik. Ha pedig megjelennek a tünetek, a kezelésük általában nehezebb, mint a női fertőzéseké.
Bár a „felfázás” kifejezés miatt azt gondolnánk, hogy a hólyaghurutot leginkább a hideg padon vagy lépcsőn üldögélés okozza, azonban ez tévedés: a húgyúti fertőzésért elsősorban a legyengült immunrendszer és néhány baktérium okolható. Pár egyszerű szabályt betartva azonban kivédhetjük a felfázás kellemetlen tüneteit.
Sokan összekeverik a hüvelyfertőzéseket a hüvelyszárazság okozta problémákkal. A tünetek ugyanott jelentkeznek, mégis olyan ez, mintha almát és körtét hasonlítanánk össze: mindkettő fán nő ugyan, csak éppen két különböző fán.
Ha a felfázásra jellemző tüneteket tapasztaljuk, érdemes azonnal közbeavatkoznunk. Ilyenkor egyes gyógynövények is hatásosak lehetnek, de vigyázat, ezeket is körültekintően kell alkalmazni!
Azt gondolhatnánk, hogy a hüvelyszárazsággal kizárólag a változókorú nők küzdenek, pedig nemcsak idősebb korban fordulhat elő, hanem szülés után, szoptatás idején ugyanúgy jelentkezhet. Fontos, hogy beszéljünk róla, kezeljük a panaszokat, hiszen ez az állapot a mindennapjaink mellett az intim pillanatokat is megnehezítheti.
A hüvelyszárazságról, a vaginális atrófia meglehetősen zavaró tünetéről nem szívesen beszélünk, pedig sok nőt érint, főleg a kor előrehaladtával. Az ösztrogénszint csökkenése számos kellemetlen tünetet, köztük hüvelyszárazságot okozhat. Egy alapos nőgyógyászati kivizsgálással azt is megtudhatjuk, hogy a panaszaink enyhítésére elegendő-e egy hidratáló összetevőket tartalmazó hüvelyi készítmény – kenőcs vagy kúp – kúraszerű használata, vagy esetleg hormonterápiára van-e szükségünk a hüvelyhám helyreállításához, illetve ahhoz, hogy megszabaduljunk a mindennapokat megnehezítő irritációtól.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
Aki középkorú nő létére olyan szerencsés, hogy nem kínozzák erőteljes menopauzás tünetek, minden bizonnyal soha nem teszi fel a kérdést: hormonnal vagy anélkül? A kevésbé szerencsések számára azonban, akiknek a klimax rémálmokká változtatja a mindennapjaikat, komoly dilemma az ideális választás.
Nem kívánságműsor, hogy mikor érkezzen a változókor. Először még csak „finoman” közelít, kisebb jeleket adva magáról, aztán az idő múlásával egészen kiteljesedik. Ott van teljes valójával a mindennapokban és nincs mit tenni, el kell fogadni, együtt kell élni vele. Ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy úgy tekintünk rá, mint egy átutazó vendégre.
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Olykor nem is olyan könnyű megállapítani egy hosszú élettársi kapcsolatban vagy házasságban, hogy mi az oka annak, ha olykor a férfiaknál merevedési zavar fordul elő. Vajon az elmúlt évek kissé unalmassá váló rutinja, vagy esetleg valamilyen szervi ok, mint például a prosztatagyulladás állhat a háttérben?
Az elmúlt időszakban teljesen átrendeződött az életünk: egyesek home office-ra vagy hibrid munkavégzésre kényszerültek, mások elveszítették a munkahelyüket, ami miatt kénytelenek voltak a végzettségüktől teljesen eltérő pénzkereseti lehetőséget vállalni, hogy eltartsák magukat és a családjukat. A mai férfiak talán még sosem éltek át ekkora mértékű stresszt, ami egyúttal a szexuális teljesítményükre is negatív hatással lehetett.
