2021. december. 01. 07:30 2021. december. 10. 10:23 BrandChannel

CPPS, a rejtélyes betegség

A krónikus kismedencei fájdalom, más néven a CPPS sokáig talány volt a páciensek és az orvosok számára, hiszen a kellemetlen tünetek mögött a vizsgálatok a legtöbbször semmilyen elváltozást nem találtak. Pedig a körülmények beszédesek: a betegek túlnyomó többsége a harmincas-negyvenes korosztályból kerül ki, jellemzően szorong, illetve krónikusan stresszes az életvitele. Ekkor jelennek meg az első tünetek. A szakemberek ma már egyöntetűen állítják, a CPPS leginkább lelki okokra vezethető vissza, és a betegség egyfajta visszajelzés a szervezettől, mondhatni figyelmeztetés, hogy ideje változtatnunk.

A krónikus kismedencei fájdalom szindróma, vagyis a CPPS (Chronic Pelvic Pain Syndrome) nemcsak férfiakat, hanem nőket is érinthet. A férfiak helyzetét azonban nehezíti, hogy a tünetek hasonlósága miatt a szindróma könnyen összekeverhető az egyik legfájdalmasabb férfibetegséggel, a prosztatagyulladással. Csakhogy a CPPS esetében baktériumok vagy gyulladásos jelek nem fedezhetők fel a vizeletben. A szindróma felismerése, diagnosztizálása ezért általában hosszú időbe telik, főleg ha a fájdalom megjelenése után előírt különböző orvosi vizsgálatok, a képalkotó eljárások, a rutin labor- és más vizsgálati eredmények is negatívak bizonyulnak. Mindez nem véletlen: a betegség hátterében sok esetben nem gyulladás, és még csak nem is szervi elváltozás áll, a tüneteket ugyanis főként stressz okozta problémák vagy lelki okok hívják elő. Így a betegség feltérképezése, diagnosztizálása csakis a különböző szakterületek és szakorvosok csapatmunkájával, a funkcionális vizsgálatok együttes eredményeként valósulhat meg.

Miért alakul ki a CPPS?

A szakmai álláspont szerint a CPPS kialakulását leginkább valamilyen idegrendszeri túltelítődés, túlfeszített görcsös állapot, valamint a perifériás és a központi idegrendszer zavarai okozzák. A tünetegyüttes kialakulásához hozzájárulhat még a gerinc kóros állapota, az izmok és a zsigeri feszülés, de közrejátszhat a pszichés szorongás, illetve a stressz által okozott feszült lelkiállapot is. Az első panaszok általában a medence környékén fellépő fájdalmakkal jelentkeznek, és gyakran valamilyen szexuális fájdalommal járnak együtt. A kellemetlen tünetek akár hat hónapig fennállhantak, havonta mintegy két héten át tartó szenvedést okozva a páciensnek.

A krónikus kismedencei fájdalomra hajlamosíthatnak különböző, már meglévő betegségek is:

a hormonrendszer elváltozásai,
különböző autoimmun betegségek,
a cukorbetegség,
az idegrendszer kóros elváltozásai,
de hajlamosíthat rá a csípőízület megbetegedése, a porckopás,
az endometrózis,
illetve a menopauza is.

Milyen tünetei lehetnek?

Mindegy, hogy női vagy férfi páciensről beszélünk, a tünetek mindkét esetben erősödhetnek vagy gyengülhetnek az időjárás változásával vagy a stresszhelyzetek gyakoriságától függően. Erősítheti a panaszokat bizonyos élelmiszerek, így például a csípős ételek, a koffein vagy a tömény alkohol fogyasztása. Az életmód is nagyban befolyásolhatja a szindróma kialakulását, az ülőmunka például erősen hajlamosíthat a betegségre. Azok, akik hivatásszerűen motoron vagy autóban ülnek, különösen ki vannak téve a krónikus kismedencei fájdalomnak: a járművek rezgése ugyanis negatívan hat az idegek működésére, emiatt pedig fokozódhatnak a szindróma lehetséges tünetei.

De mikor gyanakodhatunk arra, hogy a betegség tüneteit érzékeljük magunkon?

Például:

ha erős, szűnni nem akaró diszkomfortérzést észlelünk;
ha fájdalmas a szexuális együttlét, vagy különböző szexuális zavarokat érzékelünk;
ha deréktáji, esetleg a comb belső részén érzett fájdalmat tapasztalunk;
ha erős fájdalmak jelentkeznek az intim területeken, a lágyék tájékán, de medence- és gáttáji fájdalom is előfordulhat;
a nem múló székelési gondok ugyancsak jelezhetik a betegséget;
sűrűn előfordulhat vizelési probléma mindkét nem esetében, amely általában elvékonyodó vizeletsugárral, utócsepegéssel jár együtt;
férfiak esetében előfordulhatnak potenciaproblémák, fájdalmas magömlés vagy libidócsökkenés is.

Hogyan kezelhetjük a tüneteket?

Ha a fenti tüntetek közül egyszerre több is jelentkezne, nem elég csak gyanakodnunk, hanem forduljunk is szakemberhez! Az urológus, az andrológus (férfi meddőséggel és potenciazavarokkal foglalkozó szakorvos) elsőként a vizelet vizsgálatát rendelheti el, de kérheti az ondóváladék laborvizsgálatát, végezhet PSA-tesztet (a prosztataspecifikus antigén szintjének mérése), valamint elrendelheti a gyulladásos markerek ellenőrzését. Szükség esetén húgyhólyagtükrözést is végezhet, hogy megtudja, mi áll a tünetek hátterében. Ha ezek a vizsgálatok nem hoznak eredményt, a pácienst további szakorvosi kivizsgálásra irányíthatják, így a probléma gyökereinek felkutatásába bevonható neurológus, pszichológus vagy pszichiáter, valamint dietetikus is segíthet az okok feltérképezésében. A szindróma kezelését és leküzdését általában több lépcsőfokból álló terápia oldhatja meg, amit mindig szakorvos állít össze és rendel el a következő lehetőségek alkalmazásával:

1. A fájdalmas tünetek gyors enyhítése

A szakorvosok elsőként fájdalomcsillapító tabletták vagy kúpok felírásával kezdhetik a terápiát, amelyek segítenek a fájdalom leküzdésében és visszaadják a páciensnek a régi, megszokott életét. Ezek azonban korántsem a betegséget kezelik, csak a fájdalmat enyhítik.

2. Fájdalomkezelés

A fájdalomcsillapítás nemcsak gyógyszeresen történhet, tompításában segíthet a fizioterápia, a lökéshullám-terápia, illetve a gátizomtorna is, ezeket szintén szakorvosok ajánlják a pácienseknek.

3. Stresszkezelés

Mivel a szindróma kiváltó okai között ott találhatók a lelki okok, a pszichológus feltárhatja ezeket a lelki feszültségeket, elvezetheti a pácienst a régóta fennálló problémák megszüntetéséhez és különböző stresszkezelési, valamint relaxációs technikákat taníthat a stressz leküzdéséhez.

4. Életmódváltás és étrendi változtatások

Mivel a krónikus kismedencei fájdalom szindróma tipikusan az ülő életmóddal együtt járó betegség, ezért gyógyításának egyik fontos eleme a rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapokba. Az úszás, a séta jótékonyan hathat a fájdalmakra, ugyanakkor a CPPS mellett jobb, ha lemondunk a kerékpározásról és a motorozásról, amelyek viszont súlyosbíthatják a tüneteket.

5. Gyógyhatású készítmények bevonása

Alkalmazható gyógynövényterápia, így kipróbálható a tőzegáfonya vagy a törpepálma, de a bioflavonoidok – például a kvercetin – is segíthetnek a betegség leküzdésében.

6. Izomlazítók használata

A betegség maga egyfajta görcsös, feszült állapot, így a szövetek között lévő izmok kilazításával is kezelhetők, csillapíthatók a tünetek. Éppen ezért a gyógyításban hasznos lehet akár az akupunktúra vagy a masszázs is.

7. Alfa-blokkolók használata

Ezek általában a prosztata kezelésében használatosak, és bár a fájdalom nem orvosolható velük, de a feljegyzések szerint betegségek kb. 50-60 százalékában segítenek a vizelési panaszok leküzdésében.

8. Antibiotikum-tesztkúra

A szakorvosok néha úgynevezett elkülönítő módszert alkalmaznak, ebben az esetben általában kéthetes antibiotikum-kúrát írnak elő, hogy megfigyelhessék, változik-e a tünetek erőssége.

A legfontosabb a krónikus kismedencei fájdalom szindróma leküzdésében, a tünetek kezelésében és a gyakori kiújulás megelőzésében, hogy megértsük a betegség létrejöttének okait, a kórkép mechanizmusát. Ha pedig már megtörtént a baj, csak hosszú, fáradságos odafigyeléssel érhetjük el, hogy a tünetek ne újuljanak ki. Érdemes tehát megelőznünk a betegséget, és kellő odafigyeléssel változtatnunk életvitelünkön, még mielőtt a szervezetünk tünetekkel adná tudtunkra túlterheltségét.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Proxelan forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.