Kuncze Gábor koronavírusos, intenzív osztályon ápolják
A volt SZDSZ-es politikus és a felesége is kórházban van.
A volt SZDSZ-es politikus és a felesége is kórházban van.
Az SZDSZ volt elnökének egy több mint félmilliárd forintos beruházáshoz nyújtottak segítséget.
1965-ben lett az "ellenzék ügyvédje", a Nagy Imre-per felülvizsgálati eljárásában ő képviselte az elítélteket, irányította a Soros Alapítványt, perelte az MSZMP-t. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Amikor ez az interjú készült, még "csak" az MDF első számú külügyi szakértője volt, nem sokkal később a rendszerváltás utáni első magyar kormány külügyminisztere lett a történész, MDF-alapító Jeszenszky Géza. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Harminc éve ezen a napon alakult meg az Országgyűlés az első szabad választásokat követően. Olyan emberek ültek be a parlamenti patkóba, mint Gyarmati Dezső vízilabdázó, Iványi Gábor metodista lelkész, Rajk László építész, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Torgyán József kisgazda politikus és Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a köztársaságot. Már akkor is ott ültek a Fidesz nagyágyúi.
A legnagyobb kormánypárt, az MDF első frakcióvezetője akkoriban úgy értékelt, hogy nem az összes újságíró rokonszenvezik az SZDSZ-szel, hanem csak több, mint velük. A HVG 1990 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Az SZDSZ első elnöke a rendszerváltás idején kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz profi politikus, de még sokáig a párt befolyásos személyisége maradt. A HVG 1989 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
A főpolgármester szerint a volt baloldali kormányok szereplői csak a felügyelőbizottságokba kerültek be, a cégvezetők közé viszont csak komoly pályázattal lehet bejutni. A Czeglédy-féle megbízásokról azt mondta, a kerületek ügyei semmilyen hatással nincsenek rá.
Az MSZP-SZDSZ-korszak több politikusa is a városi tulajdonú cégek igazgatóságába vagy felügyelőbizottságába került a Fővárosi Közgyűlés döntései alapján.
A múlt héten elhunyt Rajk László színes és kreatív építészi, látványtervezői munkáival több műfajban is maradandót alkotott.
A '70-es, '80-as évek demokratikus ellenzéki tagja, később az SZDSZ prominense 2015-ben a HVG-nek azt mondta, a NER polipkarú, korrupt rendszerében sem az építész nem akar maradni, és a politikában sincs keresnivalója, amíg abba nem kerülnek vissza a liberalizmus elemei. Így marad számára a film, a tanítás és a szabad művészet. Ez a HVG-portré eredetileg 2016. január 2-án jelent meg. Rajkról 2019. szeptember 12-én írtuk meg, hogy elhunyt.
Az SZDSZ egy évtizede nem tényező a magyar politikában, de a közélet szereplői rendszeresen felemlegetik a pártot, egy új SZDSZ-t vagy az SZDSZ örökségét. Ezzel „keni össze” ellenfeleit a Fidesz, a kérdés az, hogy miért.
A főpolgármester előbb bejelentette, amit a Budapesti Közlekedési Központ tizenegy napja közölt, majd az ellenzékkel foglalkozott a Hír Tv-ben.
Torkos Matild a "baloldali gondolkodású polgárok" bizalmáért küzd majd Rákosmentén, de az ellenzéki összefogásban nem vesz részt.
Ha a Szigetre hívnák, hogy a nagyszínpadról beszéljen a klímaváltozásról, elvállalná.
A színész azt mondja, szerinte az igazság és a nyilvánosság védelmet ad.
Ha a 301-es parcellába évtizedeken át kijáró, első fokon halálra ítélt Mécs Imrén múlott volna, nem öt, hanem sokkal több '56-os hőst temettek volna 1989. június 16-án, és a vállukon vitték volna a koporsókat a Parlamenttől a Hősök teréig.
Miért kavart akkora botrányt Orbán Viktor 1989. június 16-i beszéde? Milyen jogos és jogtalan kifogások merülhettek fel vele kapcsolatban? Miként mondhatott ő beszédet, amikor a megállapodás szerint politikai szervezetek nem is delegálhattak szónokot? Miért ragadt meg a közemlékezetben, hogy Orbán „küldte haza” azon a napon az oroszokat? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ Hegedűs Istvántól, a Magyarországi Európa Társaság elnökétől, aki 1989-ben „a legmérsékeltebb antikommunista” volt a Fidesz vezetésében.