Európa egyik legrégebbi közössége kis híján eltűnt az elmúlt 50 évben
Több mint száz évvel ezelőtt a világ zsidó népességének majdnem 90 százaléka Európában élt. Ez az arány ma már nem éri el a tíz százalékot.
Több mint száz évvel ezelőtt a világ zsidó népességének majdnem 90 százaléka Európában élt. Ez az arány ma már nem éri el a tíz százalékot.
A Dnyeszter Menti Köztársaság területe tulajdonképpen senkinek sem kell annyira, az ott lakó félmillió ember viszont nem tudja eldönteni, melyik ország része akar lenni. Az egyre súlyosabb gondokkal küzdő de facto állam helyzetét talán az oldhatja meg, hogy Moldovának újra oroszbarát vezetése lett.
A világ nyolcadik csodájaként emlegetett orosz cári Borostyánszoba kincsei után vadásznak lengyel búvárok. Most azt remélik: kéznyújtásnyira van a fél évszázados rejtély megfejtése.
A neves lengyel történész, Andrzej Nowak "annus mirabilisnek", csodás évnek nevezi 1920-at, amikor Lengyelország a Szovjetuniót legyőzve megőrizte két évvel korábban, az első világháború végén – csaknem 130 év után – visszanyert függetlenségét. Amely csak a II. világháborúig tartott, és a lengyelek csak 1989-ben kaphatták vissza – ezért nevezi Nowak 1920-hoz hasonlóan 1989-et is csodás évnek. Alábbi cikkét az 1920. augusztus 15-én (ma lengyel állami ünnep és a hadsereg napja) véget ért varsói csata centenáriuma alkalmából írta.
Százezreket deportáltak a három balti államból az 1940-es, majd az 1944–1945-ös szovjet megszállás után. Az 1989-es függetlenségi törekvéseknek kulcsszerepük volt a Szovjetunió szétesésében. A Kreml ma újra azt hangoztatja, hogy a baltiak önszántukból csatlakoztak a birodalmukhoz.
Egykoron bányába jártak vele, ma viszont inkább szórakozóhelyek környékén mutat jól ez a régi szovjet teherautó.
Bár a hivatalos verzió szerint Vlagyimir Putyin 1985–1990-es drezdai KGB-kiküldetése nem volt túl mozgalmas, egyre több jel utal arra, hogy a kémközpontnak számító Berlintől távol lévő városban a leendő orosz államfő kétes alakokkal, többek között Nyugat-ellenes terroristákkal tartott kapcsolatot.
Kiengedték Nyugatra, színházban, filmben játszott, koncertezett, de legendás dalai csak fű alatt készült magnófelvételeken terjedhettek, a tévében nem szerepelhetett. Vlagyimir Viszockijnak ennek ellenére már életében hatalmas kultusza volt a Szovjetunióban, színpadi alakításai világhírűvé tették. Munka-, alkohol- és drogfüggő volt, 42 évet élt.
A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.
A 70-es évek szovjet luxusába visszarepítő, kiváló állapotú négykerekűnek alaposan megkérik az árát.
A szebb napokat is látott 45 esztendős kereklámpás Ladát egykoron ünnepélyesen adták át a Merkurnál.
Vlagyimir Putyin újraértelmezi a történelmet – mondta a HVG-nek Stark Tamás, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Úgy véli, az orosz elnök agresszív nacionalizmusában központi helyet foglal el a Szovjetunió második világháborús győzelme, amelyet most sem akárhogy ünnepeltek meg Oroszországban.
Nemsokára hatályba lép az Oroszországgal megkötött egyezmény az egészségügyi és nyugellátásokról, ennek a részleteit gyűjtötte össze az Adózóna.
A szocialista félvilág a Teremtőjét istenítette a százötven évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin (1901-ig Uljanov) személyében. Ennek megfelelő mértékben dicsőítették őt mindenféle módon és műfajban. Mindenki vele érvelt mindenki ellen.
Az SZKP utolsó főtitkára mindent meg akart reformálni, hogy megmentse a nyolcvanas években a csőd szélére sodródott Szovjetuniót. De a gyorsítás, a nyíltság és az átépítés sem sikerült Mihail Gorbacsovnak, aki aztán 1991 végén távozott is a hatalomból.
Budapest szovjet megszállása után több százezer magyar civilt küldtek kényszermunkatáborokba, málenkij robotra. A mai diákok közül sokan semmit sem tudnak az internáltakról, pedig a nagy- és dédszüleik is köztük lehettek. A kommunizmus áldozatainak emléknapján megnéztük, hogyan lehet(ne) a baloldali diktatúra rémségeit tanítani.
Világszerte legalább száz, saját állam nélkül maradt nemzet létezik, amely régóta komolyan próbálkozik a teljes önállóság kivívásával. Bár lényegesek a különbségek a létveszélyben, illetve autonómiában élő állam nélküli nemzetek között, jó részük végül eléri a célját.
Történelemhamisítás, elhallgatás, hazugságok: így emlékezünk mi.
Száz éve, 1919. november 10-én született Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a világ legismertebb és legelterjedtebb kézifegyverének tervezője, akinek neve már életében közszó lett.
Évekbe telik majd az anyag feldolgozása, de azután kiderülhet, mi lett azokkal a magyarokkal, akik a Szovjetunióba kerültek hadifogoly-táborba.