Sokkal inkább az 1991-es puccskísérlet, illetve Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetőinek összesküvése - érvel a 90 éves Mihail Gorbacsov, aki a Russia in Global Affairs című szaklapban fejtette ki a nézeteit.
Nem is a Rosenberg-házaspár árulta el az amerikai atomtitkot – állítja egy új életrajzi könyv. Korábban a pár gyerekei Obama elnöktől hiába kérték, hogy segítsen elégtételt szolgáltatni anyjuknak, most Bidenbe vetik bizalmukat.
Egy lapon sem lehet emlegetni őket beszédben, nyilvánosan bemutaott művekben, az interneten és persze a teljes médiában.
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
Oroszország elnöke jellegzetes birodalmi problémákat lát az USA körül.
Az Egyesült Államok és a Szovejtunió közti hidegháborús versengés minden bizonnyal legfurcsább eleme a Kola-félszigeten fúrt hatalmas lyuk volt.
Archív dokumentumokból most az derül ki, hogy a zsűri aggódott az íróért.
A szovjet hadsereg 1989-es afganisztáni kivonulása után az ázsiai állam tartós káoszba és belháborúba süllyedt, s aligha lesz ez másképp szeptember után, amikor az utolsó nyugati katonák is elhagyják az országot. A kivonulás nyertesei a tálibok lehetnek, a legnagyobb vesztesek pedig a nők és a kisebbségek lesznek, akiknek jogait korlátozni fogják a fanatikus vallási mozgalom támogatói. A szomszédos államoknak is van mitől tartaniuk.
1961. április 12-én a Szovjetunióból indították útjára a világ első embert szállító űrhajóját, a Vosztok-1-et, fedélzetén Jurij Gagarinnal repülő őrnaggyal, aki összesen 108 percet töltött odafenn. Ezzel egyúttal a nagy kérdés is eldőlt, hogy vajon ki küld először embert az űrbe, a szovjetek vagy az amerikaiak. Az USA válasza persze nem maradt el.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok több mint 10 millió adata között kell rendet tenniük a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.
A Gorbacsov. Mennyország című dokumentumfilm semmiről sem rántja le a leplet, viszont nehéz méltóbb és személyesebb portrét elképzelni egy olyan emberről, akit egyszerre ünnepel hősként a Nyugat, miközben hazájában a pokolba kívánják.
Ócska sci-fi-filmnek is tűnhetne, ami nyugati „licenc” alapján készült a vasfüggöny keleti oldalán: szerepel benne a szovjet Steve Jobs, automatizált tervgazdaság és kriptorubel. Bármennyire hihetetlennek tűnik, nem sokon múlt a megvalósulása, rettegett is Amerika.
A rendszerváltás után harminc évvel is hemzseg Budapest az olyan orosz érdekeltségű épületektől, amelyek magyar állami telken vannak. Felújításukra nincs pénz, az oroszok mégis ragaszkodnak azokhoz.
A hiánygazdaságban hiánytalan ellátás, lakáskiutalások, luxusautók – a szovjet pártelit is nagyban dőzsölt. Vlagyimir Putyin viszont még nagyobban játszik: titokban, átmosott állami pénzen fekete-tengeri magán-minikirályságot építtetett magának.
Arra a kérdésre, mi jó történt velem a karantén alatt, elsőként ez ugrik be: tavasszal kiolvastam a Háború és békét.
Óvatlan mozdulat a vakcinakísérletnél a szer tesztelését nem kiváró felettesek kedvéért, és máris terjedt a pestis Moszkvában, 1939-ben. A Magyarországon jól ismert szerző nem pusztán fikciót írt, pályáját genetikusként kezdte, kutatóként kollégájától hallotta a hátborzongató történetet.
Artyom Ivanovics Mikojan szovjet–örmény repülőgép-tervező, a közismert MiG vadászgépek egyik konstruktőre ötven éve, 1970. december 9-én halt meg.
