#Trump vámháborúja


Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
 

Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából

Vészesen közeledik július 9-e, ameddig meg kellene egyezni a Trump által még áprilisban bemutatott, a világ rengeteg országát érintő büntetővámokról. Kanada kihátrált, Nagy-Britannia részben megnyugodhat az Egyesült Államok által kiváltott védővámmizériában, Vietnám pedig szintén örülhet a héten megkötött kereskedelmi megállapodásnak. A történetnek azonban távolról sincs vége, nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.



A vámháború atombombája vagy üres fenyegetés az USA nélküli új WTO, amit az EU belengetett?
 

A vámháború atombombája vagy üres fenyegetés az USA nélküli új WTO, amit az EU belengetett?

Ursula von der Leyen szerint az EU és a Japánt és az Egyesült Királyságot is soraiban tudó, 12 tagú Transz-csendes-óceáni Partnerség készen áll arra, hogy létrehozzon egy új szervezetet a világkereskedelem szabályozására a működésképtelen WTO helyett. Ez az egész azonban lehet, hogy csak egy blöff, amelyet az Európai Bizottság azért dobott be, mert vészesen közeledik a Trump-féle vámháború július 9-ig tartó tűzszünetének vége.






„A kínai és a magyar kormány között intim kapcsolat van” – interjú Hszü Cseng-kang stanfordi professzorral
 

„A kínai és a magyar kormány között intim kapcsolat van” – interjú Hszü Cseng-kang stanfordi professzorral

Totalitárius rendszert csak brutális erővel lehet fenntartani. Amint a Kínai Kommunista Párt úgy látta, hogy a korlátozott pluralizmus árt a hatalmának, visszavette a gazdaság ellenőrzését, holott a rendszert a magánvállalkozások mentették meg – mondja Hszü Cseng-kang kínai közgazdász, a Stanford Egyetem professzora. Azt is elmagyarázza, miért ugródeszka Kínának Magyarország az EU piacai felé.