Trump elkezdte kiküldeni a leveleket a vámokról, Japánra és Dél-Koreára 25 százalékot vet ki
Az amerikai elnök figyelmeztetett: tovább emeli a vámokat, ha az érintett országok megtorló vámokat vetnek ki.
Az amerikai elnök figyelmeztetett: tovább emeli a vámokat, ha az érintett országok megtorló vámokat vetnek ki.
Vészesen közeledik július 9-e, ameddig meg kellene egyezni a Trump által még áprilisban bemutatott, a világ rengeteg országát érintő büntetővámokról. Kanada kihátrált, Nagy-Britannia részben megnyugodhat az Egyesült Államok által kiváltott védővámmizériában, Vietnám pedig szintén örülhet a héten megkötött kereskedelmi megállapodásnak. A történetnek azonban távolról sincs vége, nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az amerikai elnök szerint Hanoi megnyitja piacait az amerikai áruk előtt, ráadásul nullaszázalékos vámmal.
Ursula von der Leyen szerint az EU és a Japánt és az Egyesült Királyságot is soraiban tudó, 12 tagú Transz-csendes-óceáni Partnerség készen áll arra, hogy létrehozzon egy új szervezetet a világkereskedelem szabályozására a működésképtelen WTO helyett. Ez az egész azonban lehet, hogy csak egy blöff, amelyet az Európai Bizottság azért dobott be, mert vészesen közeledik a Trump-féle vámháború július 9-ig tartó tűzszünetének vége.
A közgazdasági Nobel-díjas professzor már azt abszolút tévedésnek tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök vissza akarja csábítani a külföldre költözött gyárakat, mert az ipar csupán az USA GDP-jének 10%-át adja, a bruttó hazai termék java a szolgáltatásoknak köszönhető a tudásalapú gazdaságokban.
Úgy tűnik, ez lett a tárgyalásokból: „elfogadhatják vagy elutasíthatják” az egyoldalúan kiszabott vámot.
Az amerikai és kínai tisztviselők kedden közölték, hogy megállapodtak egy keretrendszerben, amely újra „sínre teheti” a kereskedelmi háború lezárását jelentő májusi megállapodást, és megszüntetheti Kína ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozásait.
Az autógyárak és az élelmiszeripar is számolni kezdett, mi lesz most, hogy 25 helyett már tényleg 50 százalék vámot kell fizetni az USA-ba bevitt acél és alumínium után.
Totalitárius rendszert csak brutális erővel lehet fenntartani. Amint a Kínai Kommunista Párt úgy látta, hogy a korlátozott pluralizmus árt a hatalmának, visszavette a gazdaság ellenőrzését, holott a rendszert a magánvállalkozások mentették meg – mondja Hszü Cseng-kang kínai közgazdász, a Stanford Egyetem professzora. Azt is elmagyarázza, miért ugródeszka Kínának Magyarország az EU piacai felé.
Egy fellebbviteli bíróság felfüggesztette a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság vámok alkalmazását blokkoló döntését.
Jó hír volt a befektetők szerint, hogy az amerikai vámháborút részben felfüggesztették.
Azoknak a vámoknak a kivetését blokkolta a bírósági döntés, amelyeket az amerikai elnök a nemzetközi rendkívüli gazdasági hatalomról szóló törvényre (IEEPA) hivatkozva vetett ki.
Az amerikai elnök szerint az EU-t elsősorban azért hozták létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat a kereskedelem terén.
Amerika már nem őrzője, hanem hackere a globális kereskedelmi rendszernek. Kína megnyerte az összecsapást az USA-val szemben – mondta a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Richard Baldwin professzor, aki évtizedek óta figyeli és elemzi a világkereskedelem rendszerét.
A felnőtt ruházati cikkek és cipők 2-10 dollárral drágulnak.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint a világ átrendeződik, az Európai Unió pedig a gazdasági töredezettség csökkentésére törekszik, de vannak különutas tagállamok, akik szembefordultak ezzel. Donald Trump szerinte téveszmékben hisz, a terve kizárt, hogy működjön, de a vámemelés már előtte is benne volt a levegőben.
Szerinte sajtóhisztéria fűti az amerikai emberek félelmeit apja kereskedelempolitikája miatt.
Győzni látszik a józanság a Donald Trump által kirobbantott vámháborúban, miután hétfőn az USA és Kína tűzszünetet kötött. A világgazdaság és a globális kereskedelem viszont még szenvedni fogja a Washington keltette bizonytalanságot.
A felek 90 napos szünetben egyeztek meg a múlt hétvégén Svájcban, ennek meghosszabbítását szorgalmazza a lap.
A tervezhetőség hiánya, a gyenge exportteljesítmény és a beruházások visszaesése húzza vissza a magyar gazdaságot 2025-ben.