Az infláció a jegybank toleranciasávjába lassult, de ez csak ideiglenes, minden az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása mellett szól. A Monetáris Tanács ennek megfelelően döntött.
A kormány választási osztogatása csak tovább szűkítette a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül is biztosra lehetett venni, hogy az alapkamat marad 6,5 százalékon.
A befektetők még nem a választási esélyek alapján hozzák meg a döntéseiket, az uniós pénzek hazahozása kapcsán pedig kiindulhat a lengyel példából a piac, de vannak fontos különbségek. A következő kormánynak pártállástól függetlenül csökkentenie kell a költségvetési hiányt, de az eddig bejelentett intézkedések “kimozoghatóak”. A minimálbér-emelés strukturális átalakulást hozhat a munkaerőpiacon, ami akár egy fenntartható gazdasági növekedést is elindíthat, de egyéni szinten lesznek fájdalmas döntések. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
Az Otthon Start miatt már szeptemberben megközelítette a 40 százalékot az állami kölcsönök aránya a kihelyezésekben.
Az alapkamat csökkentésére eddig se volt sok esély, de a százmilliárdokban mérhető fiskális intézkedések még szigorúbb pozícióba kényszerítették a jegybankot.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
A gazdasági miniszter kamatcsökkentést pedzegetett, a forint azonnal gyengülni kezdett.
Idén csak 0,6 százalékkal nőhet a GDP, előző előrejelzésében a jegybank még 0,8 százalékot várt. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye csökken idén.
Marad a 6,5 százalékos alapkamat. Év végén esetleg lehetséges egy kisebb kamatcsökkentés, de a kérdés inkább csak jövő év elején kerülhet terítékre, adva, hogy az infláció a toleranciasáv fölött ragadt, az inflációs várakozások pedig még magasabban.
Elmaradt az elnök által várt „nagy vágás”, a piac viszont a jegybank függetlenségének megsértéseként értékeli Trump folyamatos nyomulását. Nagy kérdés az is, hogy az amerikai jegybank egyszer vagy kétszer vág még kamatot idén.
Kedden egy ponton a 330-at is áttörte a forint, az euróval szemben stabilan 390 forint alatt az árfolyam.
Nemcsak a dollárhoz és az euróhoz, de a régiós devizákhoz képest is kedvezően alakul az árfolyam.
Utoljára egy éve volt olyan erős a forint, mint most.
A magas infláció mellett a jegybanknak nincs tere az alapkamat csökkentésére, az irányadó ráta marad 6,5 százalék.
Az EKB bő egy év alatt 4,5 százalékról 2,15 százalékra vitte le az irányadó kamatot.
Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.
A jegybank keddi döntésével nem változtatott az alapkamaton. Elemzők reagáltak, mi várható az év végéig.
Tartotta az alapkamatot az MNB MT, és a kamatfolyosón sem változtatott, így már szeptember óta nem módosultak a kondíciók.
Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
Az EKB újra kamatot vágott, az új irányadó ráta 2 százalék. Az inflációs előrejelzést lefelé módosították: idén 2 százalék, jövőre 1,6 százalék várható. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az infláció jövőre csökkenhet stabilan 4 százalék alá.
