Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.
Romló tényezők mellett a kamattartás mellett döntött a jegybank, más opció az asztalon sem volt. Az MNB kész huzamosabb ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot, ha ezt a külső környezet és az inflációs kilátások indokolnák, de továbbra is hónapról hónapra, eseti jelleggel döntenek.
A közel-keleti háború eszkalálódása és az euróval szemben 400 fölé gyengült forint felülírta a korábbi kedvező helyzetet, az MNB pedig újra megállt a kamatcsökkentéssel.
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
Egyre valószínűtlenebb, hogy a jegybank októberben is csökkenti az alapkamatot – mondta a jegybank alelnöke egy befektetői háttérbeszélgetésen. A forint pedig erősödött. Aztán újra gyengült.
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Miután az infláció visszatért 4 százalék alá, és Amerikában is elkezdődött a kamatcsökkentés, a magyar jegybank ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
Az alapkamat tartása és 25 bázispontos csökkentése volt az asztalon – a jegybank nem csökkentette az alapkamatot.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
Mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült a magyar deviza, miután a jegybank – ugyan nem teljesen váratlanul, mégis – folytatta kamatcsökkentési ciklusát.
Bár úgy volt, hogy – egy darabig legalábbis – nem lesz több kamatcsökkentés, a Monetáris Tanács mégis vágott, 6,75 százalékra. Igaz, várható volt, az elmúlt hetekben sok körülmény jobban alakult a vártnál.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke, Jerome H. Powell bár óvatosan fogalmazott a kamatvágásról és az amerikai gazdaság helyzetéről, a tőzsdén így is újongva fogadták a híreket.
Visszavett a csökkentési tempóból a monetáris tanács, és csupán 25 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Nem nagyon tehetett mást, hiszen a forint gyengül az euróval szemben, az infláció pedig gyorsul.
A gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció gyorsul, az inflációs várakozások pedig még mindig magasak. Az amerikai jegybank csak nem akar nekilátni a kamatcsökkentésnek. Az év végéig a magyar 7 százalékos alapkamatot már nem nagyon fogja csökkenteni a jegybank, de hónapról hónapra döntenek majd, és kiemelten figyelnek a forint árfolyamára.
A korábbiaknál kisebb, 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntöttek a jegybankban. Ez az ígéretnek megfelelt, innen kérdés, hogyan reagálnak arra, hogy az infláció nem lesz kisebb.
Az euró is gyengült a dollárhoz képest, ám a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is nagyot esett. A háttérben az európai parlamenti választások utáni bizonytalanság, illetve az elég rossz, de a vártnál mégis jobb magyarországi inflációs adat állhat.
A jegybank kamatpolitikája nem változik, pedig vannak pozitív fejlemények. Beindult a gazdasági növekedés, a fizetési mérleg többlete nagy, és magas szinten áll a devizatartalék. Az infláció viszont lassulhatna gyorsabban, ha egyes szolgáltatások árait nem a tavalyi inflációhoz emelnék. Jó lenne, ha a kormány tartaná a költségvetési hiánycélokat. A Fed kamatcsökkentése egyre távolabbra tolódik, ez megrángathatja Magyarországot.
A Monetáris Tanács 7,25 százalékra csökkenti az alapkamatot. Még egy vágás várható június végén, aztán a 6,75-7 százalékos szint tartása.
Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, amelynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.
