6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
A várakozásoknál is kisebb, éves alapon mindössze 2,1 százalékos inflációt mért januárra a KSH, ráadásul a havi alapú áremelkedés is szokatlanul alacsony volt. Számos tényező alapján az infláció egész évben a korábban vártnál kedvezőbben alakulhat. Ezzel egyre valószínűbb, hogy a jegybank már február végén csökkenti az alapkamatot. Emiatt a forint árfolyama valamelyest gyengült.
A 380 alatti szinten nem sikerült megkapaszkodnia a magyar devizának, de az előző napi nagy menetelés után csak kis mértékben gyengült az árfolyam.
A befektetők alighanem pozitívan értékelték, hogy az MNB nem vágott kamatot, illetve óvatosságot hangsúlyozott: a forint árfolyama évek óta nem látott szintekre erősödött.
A Varga Mihály vezette jegybank egyelőre 6,5 százalékon tartja az alapkamat mértékét. Kamatcsökkentés februárban, de inkább márciusban jöhet, ha a körülmények és a kilátások lehetővé teszik.
Bár éven belül erősödött a forint és a régiós devizaversenyben az élen áll, hosszabb távon azonban teljesen más a helyzet: a cseh korona és a lengyel zloty is sokkal jobban teljesít a magyar devizánál.
Változott a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja, terítékre került a kamatvágás. Orbán Viktor miniszterelnök pedig ismét az EU ellen hadakozik Brüsszelben.
Másfél hónapja nem látott szintre gyengült a forint árfolyama, miután a jegybank lazított korábbi szigorú kommunikációján, a miniszterelnök pedig azt nyilatkozta: veszélyben látja a devizatartalékot.
Idén 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre is csak 2,4 százalékkal. Az infláció viszont alacsonyabbnak ígérkezik a korábban vártnál, a kamatcsökkentés is szóba került, de a jegybank még mindig az óvatosságot hangsúlyozza.
Egyre kevésbé egyértelmű az elemzők szerint a politikai fordulat 2026-ban, emellett a feltörekvő piacok iránti bizalom is visszaeshet, nem beszélve a dollár esetleges erősödéséről.
Az infláció a jegybank toleranciasávjába lassult, de ez csak ideiglenes, minden az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása mellett szól. A Monetáris Tanács ennek megfelelően döntött.
A kormány választási osztogatása csak tovább szűkítette a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül is biztosra lehetett venni, hogy az alapkamat marad 6,5 százalékon.
A befektetők még nem a választási esélyek alapján hozzák meg a döntéseiket, az uniós pénzek hazahozása kapcsán pedig kiindulhat a lengyel példából a piac, de vannak fontos különbségek. A következő kormánynak pártállástól függetlenül csökkentenie kell a költségvetési hiányt, de az eddig bejelentett intézkedések "kimozoghatóak". A minimálbér-emelés strukturális átalakulást hozhat a munkaerőpiacon, ami akár egy fenntartható gazdasági növekedést is elindíthat, de egyéni szinten lesznek fájdalmas döntések. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
Az Otthon Start miatt már szeptemberben megközelítette a 40 százalékot az állami kölcsönök aránya a kihelyezésekben.
Az alapkamat csökkentésére eddig se volt sok esély, de a százmilliárdokban mérhető fiskális intézkedések még szigorúbb pozícióba kényszerítették a jegybankot.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
A gazdasági miniszter kamatcsökkentést pedzegetett, a forint azonnal gyengülni kezdett.
Idén csak 0,6 százalékkal nőhet a GDP, előző előrejelzésében a jegybank még 0,8 százalékot várt. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye csökken idén.
Marad a 6,5 százalékos alapkamat. Év végén esetleg lehetséges egy kisebb kamatcsökkentés, de a kérdés inkább csak jövő év elején kerülhet terítékre, adva, hogy az infláció a toleranciasáv fölött ragadt, az inflációs várakozások pedig még magasabban.
Elmaradt az elnök által várt „nagy vágás”, a piac viszont a jegybank függetlenségének megsértéseként értékeli Trump folyamatos nyomulását. Nagy kérdés az is, hogy az amerikai jegybank egyszer vagy kétszer vág még kamatot idén.
