A normál ügymenetet felgyorsítva, bő egy nap alatt eljut a benyújtástól a zárószavazásig a kormánypárti javaslat, amely a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza mások alapvető jogait, és teszi betilthatóvá – egyedüliként az EU-ban – a Pride felvonulást. A döntés jogalapja, az Alaptörvény módosítása ezzel már nem is tudja tartani a tempót.
Egy nap alatt átveri a Fidesz a parlamenten a Pride-felvonulás betiltását, ám a nagy politikai sietség miatt az a furcsa helyzet áll majd elő, hogy így a gyülekezési törvény módosítását, amire hivatkozva betiltanák a Pride-ot, résztvevőit pedig büntetnék, előbb fogadják el, mint a jogilag ezt megágyazó és lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást.
Ám ehhez a tempóhoz nem igazították hozzá a Pride betiltását lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást. Pedig ezt már korábban benyújtottak, és ez lehetővé teszi a gyülekezési jog, mint alapjog korlátozását azzal, hogy a felvonulás betiltásnak indokát, a “gyermekek védelmét” az élethez való jogon kívül minden más alapjog elé helyez.
Ez azonban komoly jogi anomáliát okozhat, hiszen így már megszavazzák a gyülekezési törvény szigorítását, ám ezt jóval később követheti csak – normál jogalkotási ügymenetben – a magasabb rendű jogszabály, az Alaptörvény módosítása. Ugyan a Pride-ot betiltó módosító tételesen nem hivatkozik az alaptörvényi felhatalmazásra,
ám a Fidesz eddigi közlése és a logika szerint is egyértelmű, hogy az Alaptörvény-módosítás ágyaz meg, és teszi lehetővé egyáltalán a gyülekezési törvénnyel érintett alapjog olyan korlátozását, amellyel megmagyarázható lenne jogilag a Pride betiltása.
Miért nem gyorsítja fel akkor a Fidesz ezzel párhuzamosan az első lépést jelentő Alaptörvény-módosítás elfogadását is? A kérdés jogos, ráadásul a szabályok szerint félévente négy alkalommal kérhető ilyen sürgősségi tárgyalás, és még van három lehetőség. Csakhogy az erről rendelkező Házszabály mondja ki azt is, hogy
több más téma mellett “nem kérhető a kivételes eljárás az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló indítvány tárgyalásánál” – vagyis hiába akarná, a kormánypárt nem tudja meggyorsítani az Alaptörvény-módosítás elfogadását.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
