Egy nap alatt átveri a Fidesz a parlamenten a Pride-felvonulás betiltását, ám a nagy politikai sietség miatt az a furcsa helyzet áll majd elő, hogy így a gyülekezési törvény módosítását, amire hivatkozva betiltanák a Pride-ot, résztvevőit pedig büntetnék, előbb fogadják el, mint a jogilag ezt megágyazó és lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást. 

• Hétfőn reggel 8:58-kor nyújtotta be a Fidesz–KDNP az Orbán Viktor fenyegetését beváltó, és már előzőleg egy Alaptörvény-módosító javaslattal előkészített javaslatát a gyülekezési törvény módosítására, amellyel betiltaná a Pride felvonulást 
• Az egyik javaslattevő, Hegedűs Barbara (Fidesz) nyomban be is adott egy javaslatot: a normál tárgyalási ügymenet felgyorsítását lehetővé tevő, úgynevezett “kivételességi eljárást” kezdeményezett, hogy már másnap, kedden zárószavazást tarthassanak 
• A 13 órakor kezdődött plenáris parlamenti ülés elején, 14:31-kor az Országgyűlés a szükséges felesnél jóval nagyobb, kétharmados többséggel – 132 igen, 37 nem vokssal – meg is szavazta a kivételességi eljárást, zöld utat adva a törvényhozási folyamat felgyorsításának 
• Ez azt jelenti, hogy minden határidő lerövidül, így például módosító indítványokat is csak hétfőn 17:31-ig lehet beadni, kedden pedig a reggel 9-kor kezdődő parlamenti ülésen egyszerre megtartják a vitát, a módosítókról való döntést és a végszavazást is 

Ám ehhez a tempóhoz nem igazították hozzá a Pride betiltását lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást. Pedig ezt már korábban benyújtottak, és ez lehetővé teszi a gyülekezési jog, mint alapjog korlátozását azzal, hogy a felvonulás betiltásnak indokát, a “gyermekek védelmét” az élethez való jogon kívül minden más alapjog elé helyez. 

Ez azonban komoly jogi anomáliát okozhat, hiszen így már megszavazzák a gyülekezési törvény szigorítását, ám ezt jóval később követheti csak – normál jogalkotási ügymenetben – a magasabb rendű jogszabály, az Alaptörvény módosítása. Ugyan a Pride-ot betiltó módosító tételesen nem hivatkozik az alaptörvényi felhatalmazásra,  

ám a Fidesz eddigi közlése és a logika szerint is egyértelmű, hogy az Alaptörvény-módosítás ágyaz meg, és teszi lehetővé egyáltalán a gyülekezési törvénnyel érintett alapjog olyan korlátozását, amellyel megmagyarázható lenne jogilag a Pride betiltása.  

Miért nem gyorsítja fel akkor a Fidesz ezzel párhuzamosan az első lépést jelentő Alaptörvény-módosítás elfogadását is? A kérdés jogos, ráadásul a szabályok szerint félévente négy alkalommal kérhető ilyen sürgősségi tárgyalás, és még van három lehetőség. Csakhogy az erről rendelkező Házszabály mondja ki azt is, hogy 

több más téma mellett “nem kérhető a kivételes eljárás az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló indítvány tárgyalásánál” – vagyis hiába akarná, a kormánypárt nem tudja meggyorsítani az Alaptörvény-módosítás elfogadását.