Az Alkotmánybíróság elutasította 53 ellenzéki képviselő panaszát az egykori KGST-pénzintézet, a Budapestre települt Nemzetközi Beruházási Bank kiváltságai miatt.

Már az erről szóló törvény elfogadásakor nagy vitát váltott ki, hogy az intézmény teljes mentességet kapott a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és más hatóságok ellenőrzései alól, a rendőrök pedig csak akkor mehetnek oda be, ha a bank hívja őket. Az NBB-t nem kötelezték számviteli szabályok bevezetésére sem, és dolgozói diplomáciai mentességet kaptak. Az ellenzék és a sajtó egy része csak „Putyin bankja”-ként emlegette, és Budapestre költözése nem cáfolt hírek szerint az amerikai kormány bírálatát is kiváltotta. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője  „lopakodó hazaárulásról”, „biztonsági kockázatról” beszélt.

Mindezzel szemben a kormány így érvelt: „A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének áthelyezése új lehetőségeket teremt a magyar pénzügyi és gazdasági élet szereplőinek. Minden az intézménynek biztosított mentesség teljes mértékben összhangban van a nemzeti és a nemzetközi jogszabályokkal, az ENSZ-szervezetek központjai is hasonló mentességeket élveznek. Magyarország mellett öt másik NATO és EU tagország található a pénzügyi szervezet tulajdonosi struktúrájában.”

Az Alkotmánybíróság egyenként megvizsgálta a kifogásokat, és mindegyiket alaptalannak találta. Azt például, hogy a bank magyar dolgozóit munkaügyi vita esetén megfosztanák alkotmányos jogaiktól, azért, mert a pénzintézet alapszabályában „az egyedi munkaügyi jogviták alternatív vitarendezése biztosított”.

Igaz, hogy az Ab két éve az Európai Szabadalmi Bíróság ügyében kimondta: az ország szuverenitását sértené, ha csatlakoznánk hozzá, mert „nem lehet törvényben kihirdetni olyan nemzetközi szerződést, amely bizonyos jogviták elbírálását teljesen elvonja a magyar bíróságoktól, és nem szerepel az Európai Uniót létrehozó szerződésben”. A mostani eset azonban más, hívják fel a figyelmet az alkotmánybírák. Itt ugyanis az esetleges munkaügyi, illetve egyéb jogviták „nem általában kerülnek át egy felállítandó nemzetközi bíróság joghatósága alá (ahogyan a szabadalmi perek kerültek volna át az Európai Szabadalmi Bíróság kizárólagos joghatósága alá), hanem – a nemzetközi joggyakorlatban bevett módon – egy nemzetközi szervezet biztosít megfelelő alternatív vitarendezést az alapszabálya által meghatározott fórumok, a tagországokban jelenlévő iparkamarák mellett működő vitarendezést szolgáló testületek előtt”.

Ami a NBB dolgozóinak büntetlenségét illeti, az Ab úgy látja: tévednek a képviselők, akik szerint a bank „olyan abszolút immunitással rendelkezik, ami még bűncselekmény elkövetésének esetére is kibúvót biztosít a magyar rendvédelemi szervek eljárása alól”. Ugyanis csak „a funkciók teljesítéséhez és célok eléréséhez szükséges előjogokról” van szó, a bírósági és közigazgatási eljárások alóli mentesség „a szolgálati kötelezettségeik teljesítése során elkövetett cselekményekkel kapcsolatban” érvényes, és ez sem terjed ki a közúti baleset során okozott kárral kapcsolatos polgári felelősségre. Bizonyos esetekben az alapszabály lemondásra is kötelezi a bírósági eljárással fenyegetett tisztviselőt. Az sem igaz, hogy az NBB a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos feladatellátását veszélyeztetné.

Ezért az Ab elutasította a képviselők beadványát. Az egyetlen különvéleményt Pokol Béla alkotmánybíró írta, de azért, mert szerinte nem is lett volna szabad érdemben vizsgálni a kérdést. Ő úgy gondolja, hogy ha az Ab nemzetközi szerződés kihirdető törvényt vizsgál utólagosan, az „önhatalmú hatáskörtágítás”, amire nincs joga.