Varga Judit valamit benézett, így hatástalan lehet a közpénz-ködösítés

Minimum baljós előjelnek tekinthető, hogy a kormány éppen akkor akarja meghatározni, mi tekinthető közpénznek, amikor ezermilliárdos nagyságrendben próbál kimenteni állami vagyont a saját ideológiai hátországának. Az Alaptörvényben tervezett meghatározás, miszerint „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”, kellően tág ahhoz, hogy nem lehet azonnal farkast kiáltani, viszont egy újabb láncszem abban a hurokban, amellyel a Fidesz fogságba ejti az államot.

A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát

Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.

Eddig azért lehetett megismerni a sportkluboknak vagy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak átutalt több százmilliárd forint sorsát, netán az állami vállalatok által akár a magánszférába fektetett pénzek útját, mert végső soron a Kúria és az Alkotmánybíróság is úgy ítélte meg, hogy ezekben az esetekben közpénzekről van szó. Az új definíció alapján viszont az állami (és önkormányzati) alapítványok, gazdasági társaságok szigorúan véve nem minősülnek államnak – mondja Nehéz-Posony Kata ügyvéd.