A Kádár-korszak bukása utáni első szabad országgyűlésre emlékeznének a kormánypártok egy olyan politikai nyilatkozattal, amiben a rendszerváltás után egy posztkommunista időszak következett.
Politikai nyilatkozatot készül elfogadni Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Kocsis Máté frakcióvezető, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd képviselő a Fidesz részéről, míg a dokumentumot a kereszténydemokraták részéről Harrach Péter frakcióvezető jegyzi.
A Parlament honlapjára felkerült javaslat szerint, az "Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely – Alaptörvényünk szerint – hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.”
A szövegben megemlékeznek azokról, akik ezeknek a diktatúráknak ellenálltak, illetve elszenvedték az üldöztetést.
Az aláírók úgy vélik, hogy a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait.
A rendszerváltást, a piacgazdaság kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását és a határon túliakért felelős politika visszatérését
a Szent István-i államalapításhoz hasonlítják, illetve vele egy szintre emelik a szövegben.
Viszont Orbánék történelem-magyarázata szerint ezt egy posztkommunista időszak követte, majd ezt zárta le a Fidesz által gründolt Alaptörvény: „az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le.”
A nyilatkozat szerint, "csakis a saját tengelye körül forgó, önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék, s csak egy ilyen Magyarország válhat bármely együttműködésben egyenrangú szövetségessé."
Teljes kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást, ahol végül a szervezők szerint 200 ezren voltak.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Tisza 46, Fidesz 35. A Mi Hazánk mellett a DK is bejutna.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.
