Albérlet- és ingatlanárak: egész Európát előzi Magyarország
Európában a legnagyobb drágulást mérték a magyar ingatlanárakban, és a harmadik legnagyobbat az albérletárakban 2010 és az idei első negyedév között.
Európában a legnagyobb drágulást mérték a magyar ingatlanárakban, és a harmadik legnagyobbat az albérletárakban 2010 és az idei első negyedév között.
Az országos albérletpiacon havi szinten 1,3 százalékos, éves szinten pedig 7,3 százalékos volt a növekedés.
Pár tized százalékkal, de mégis csökkent havi alapon a lakbér. A fővárosban átlagosan 260 ezer forintot kellett fizetni egy kiadó lakásért, de 200 ezer alatti kerületek is vannak. A vidéki városok közül Debrecenben volt a legdrágább a lakásbérlés májusban.
Ismét drágulás, ismét az egész országban.
A havi nettó átlagbérhez viszonyítva csak Bukarestben alacsonyabbak az ingatlanárak, az albérleti díjak pedig csak Prágában.
Márciusban a fővárosban újra enyhén nőttek, országos átlagban stagnáltak a lakbérek.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái meglepő képet festenek Budapest lakóingatlan-piacáról: a fővárosi ingatlanok mindössze 68 százalékában lakik a tulajdonos. A Bankmonitor írt arról, mi minden következik ebből.
Tizenhét százalékkal kevesebbet fizetnének a bérlők mint amennyit a bérbeadók szeretnének tőlük kérni.
Decemberben átlagosan havi 215 ezer forintért kerestek albérletet a magyarok, miközben a bérbeadók átlagosan havi 250 ezer forintot szeretnének keresni lakásuk kiadásával.
Markánsan eltérően ítélik meg a középkorúak a lakásbérlést mint lakhatási alternatívát egy friss felmérés szerint.
A munkáltatónak a szerződés alapján közvetlenül a főbérlőnek vagy a hitelt nyújtó banknak kell utalnia.
Azt mondja, a helyi árakhoz képest olcsóbban jutott a cornwalli ingatlanhoz, mint ha magánszemélytől bérelné.
Bár szeretné, sok fiatal nem tudja korán elhagyni a családi otthont. Az alacsony bérek, a magas ingatlanárak és a hosszabbra nyúló tanulmányok kötik röghöz az új generációkat. HVG-Ténytár.
Jelentősen nőtt az albérletpiaci kínálat augusztusban, havi szinten 13, éves összevetésben pedig 17 százalékkal. A kereslet a tavaly augusztusi szinthez képest azonban ötödével elmarad, részben a magas bérleti díjak miatt – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Más városok számára is intő jel lehet az debreceni ingatlanhelyzet, ahol az épülő gyárak miatt több ezerrel nőtt az albérletkeresők száma, kibillentve a hosszú évek alatt kialakult egyensúlyt. Szakértők a budapesti Airbnb-pánikhoz hasonlítják a történteket, a városban és környékén mégis sokan attól tartanak, hogy az ipari beruházások miatt elértéktelenednek az ingatlanok.
Tavaly Budapesten az átlagfizetés több mint felét kellett kifizetni egy 60 négyzetméteres lakás bérleti díjára. Érdekes módon ez a helyzet még egészen jónak tekinthető, 7-8 évvel ezelőtt akár a fővárosi átlagfizetés kétharmadát is felemésztette a lakbér.
A legjobban a 200 ezer forint alatti bérleti díjú lakások drágulnak, ott akár 15 százalékkal is emelnek a tavalyi átlagos árhoz képest a tulajdonosok.
Az albérletpiac hagyományos szezonalitása legalábbis részben megszűnt. A bérleményt keresők számára rossz hír, hogy a pandémia előtti időkhöz képest szűk a kínálat, a bérleti díjak pedig magasak. Jó hír, hogy annyira magasak, amire már nem nagyon lehet hirtelen ráemelni, csak mert sok egyetemista gerjeszti a keresletet.
Ellentétes folyamatok játszódnak az országban: a fővárosi árak megemelkedtek a tavalyi éves átlaghoz képest, a legnagyobb vidéki városokban ezzel szemben ahhoz mérten átlagosan 5,6 százalékos az árcsökkenés.
A debreceni albérletárak is karnyújtásnyira kerültek a budapestiektől.