Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Márciusban a fővárosban újra enyhén nőttek, országos átlagban stagnáltak a lakbérek.
A KSH-ingatlan.com márciusi lakbérindexe alapján fővárosi lakbérek 0,7 százalékkal emelkedtek márciusban februárhoz képest. Országos szinten ugyanakkor stagnáltak. A Budapesten márciusban bekövetkezett havi szintű drágulás főként pesti belső kerületeknek (V., VI., VII., VIII., IX.) és a budai hegyvidéki városrészeknek (I., II. XII.) köszönhető, amelyekben 1 százalékot meghaladó növekedés történt – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője.
Éves összevetésben a budapesti 6,7 százalékos növekedést országosan 7,6 százalékos drágulás kísérte márciusban. Ez jóval szerényebb a 2025 januári éves szintű 9-10 százalékos bérletidíj-emelkedésnél.
Április elején a fővárosban az átlagos bérleti díj 250 ezer forint volt. A fővárosban a bérlők fizetőképessége és a bővülő kínálat miatti verseny fékezi a drágulást. „Összességében az látszik, hogy Budapesten a kiadó lakóingatlanok háromnegyede 200 ezer forintnál drágább, de 350 ezer forintnál olcsóbb.
A bérlők vásárlóereje üvegplafon alá szorítja a lakbéreket, miközben a kínálat bővülése miatt fokozódik a verseny a lakásukat kiadók között,
ami nagy mértékben lassítja az albérletek drágulását” – közölte a szakember. Jelenleg országosan több mint 17 700 kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők, ám a kínálat az előző hónapokban látott befektetői aktivitás miatt még tovább emelkedhet.
Már csak egy budapesti kerületben alacsonyabb az átlagos bérleti díj 200 ezer forintnál, ami azt jelenti, hogy záródik az albérlet-árolló a legolcsóbb és legdrágább kerületek között. Az ingatlan.com adatai szerint április első másfél hetében a XIII. kerületben volt a legtöbb elérhető kiadó lakás, az átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tett ki. A második legszélesebb választékot a XI. kerület nyújtja 260 ezres átlaggal, a harmadik pedig a VI. kerület, ám ott 280 ezer forint a kiadó ingatlanok középértéke.
Csepel a legolcsóbb a maga 180 ezer forintjával,
de az olcsóbb városrészek közé tartozik még a IV., a X., a XVI., a XIX., a XX. és a XXIII. kerület, amelyekben 200-210 ezer forintnál járnak az átlagos lakbérek.
Ma már nincs olyan vármegyeszékhely, ahol 100 ezer forint alatt maradna az átlagos lakbér. A legdrágább nagyváros Debrecen, amely tizenegy budapesti kerületet is megelőz a 225 ezer forintos átlagértékével.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.