Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tavaly Budapesten az átlagfizetés több mint felét kellett kifizetni egy 60 négyzetméteres lakás bérleti díjára. Érdekes módon ez a helyzet még egészen jónak tekinthető, 7-8 évvel ezelőtt akár a fővárosi átlagfizetés kétharmadát is felemésztette a lakbér.
Egyre olcsóbbak a budapesti albérletek a nettó átlagbérhez viszonyítva, legalábbis ez olvasható ki a KSH adataiból. A Covid-járvány okozta egyszeri sokkhatástól eltekintve trendszerűen csökkent a 60 négyzetméteres budapesti lakás albérleti díjának és a fővárosi nettó átlagkeresetnek a hányadosa. Igaz, hogy tavaly ismét enyhe növekedésnek indult a mutató: 2023-ban a fővárosi átlagfizetésből 53%-ot kell kifizetni lakbérre.
A Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com közös adatbázisából tudjuk, hogy 2015-től napjainkig jellemzően mekkora lakásokat hirdettek kiadásra az ország különböző pontjain, valamint átlagosan mennyi pénzért kínálták az albérleteket.
Fontos, hogy nem szabad pusztán a kínálati árakból kiindulni, hiszen a hirdetett ingatlan mérete is nagyban befolyásolja az albérleti díjat. A könnyebb értelmezés érdekében a Bankmonitor szakértői először kiszámolták az egy négyzetméterre jutó lakbért, majd az így kapott „egységárat” megszorozták 60-nal, ezáltal megkapták egy 60 négyzetméteres lakás bérleti díját.
Az első ábrán látható, hogy egy 60 négyzetméteres budapesti lakás bérleti díja 2015-ben 133 ezer forint volt, majd az évek során fokozatosan emelkedett. A Covid hatására némileg csökkent a bérleti díj, de 2023-ban már új csúcsra, 247 ezer forintra emelkedett.
A lakbért feltétlenül érdemes a nettó átlagkeresettel összehasonlítani, ezért az ábrán az is szerepel, hogy a vizsgált időszakban miként változott a budapesti nettó átlagfizetés.
Ezen adatokra alapozva kijelenthető, hogy a 2015-től 2023-ig terjedő időszakban összességében sokat javult a budapesti lakhatási helyzet. Miközben a nettó átlagbér összesen 2,28-szorosára nőtt, addig a lakbér „csak” 1,86-szorosára drágult. Az évesített dinamikák a következő módon alakultak: az átlagbér évente átlagosan 10,9%-kal emelkedett, míg a lakbér évi 8%-kal lett magasabb.
Ugyancsak a lakhatási helyzet trendszerű javulására lehet következtetni a lakbér és a nettó átlagkereset hányadosának alakulása alapján. A 60 négyzetméteres lakás bérleti díja 2015-ben még a fizetés 65,5%-ára rúgott, 2023-ban viszont már „csak” az 53,4%-át vitte el.
Természetesen sok esetben két (vagy még több) kereső osztja meg egymással az albérlet díját, ami jelentős mértékben enyhíti a bérarányos lakhatási költségüket. A magyar mediánkereset jellemzően az átlagkereset 78,5%-ára rúg: ebből kiindulva azt lehet mondani, hogy a 2023-as nettó mediánkereset Budapesten havi 363 ezer forint lehetett. Két mediánbért összeadva havi 727 ezer forintos háztartási bevétel adódik, melyből 34,0%-ot vitt el a tavalyi lakbér.
2024-ben feltehetően ismét csökkenni fog az átlagos lakbér és a nettó átlagkereset hányadosa. Az első fél év dinamikái alapján az látszik, hogy a keresetek akár 14%-kal nőhetnek idén, míg a bérleti díjak jó eséllyel 7-8% körüli növekedést fognak produkálni.
Az albérletnek természetesen jó alternatívája lehet egy saját ingatlan. A lakásvásárláshoz azonban jelentős saját megtakarítás, önerő szükséges. Ennek összegyűjtésében lehet egy lakástakarék-pénztár. Ha pedig hitelre is szükség lenne a vásárláshoz, akkor érdemes összehasonlítani az egyes lakáshitel-ajánlatokat is.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.