Hadházyt csak megállították, Szélt fel is jelentették a rendőrök a dudálós tüntetésen
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint ilyen helyzetben is alkotmányos alapjoga véleményt nyilvánítani, érdekes bírósági tárgyalásra számít.
Negyvenkilenc embert jelentettek fel a második dudálós tüntetés miatt 2020 májusában, amikor a kormány járványkezelésével elégedetlenek Hadházy Ákos és Szél Bernadett vezetésével a gyülekezési tilalom idején autójukból ki nem szállva, hangjelzéssel demonstráltak.
Az Ab-határozatban meg nem nevezett panaszosok közül kettőt a bíróság – a rendőrség által kiszabott összeget csökkentve – pénzbírsággal sújtott a gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, a harmadikat figyelmeztetésben részesítette. Ők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alapvető jogaikat, véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukat sértették meg, pedig ők „a társadalomra és mások egészségére veszélytelen” módon léptek fel.
A panaszokat elutasító Ab-határozatok indoklása hosszasan fejtegeti az alapjogok védelmét: „fogalmilag a gyülekezési jog oltalma alá tartozik minden olyan csoportos kommunikáció, amelynek célja valamilyen álláspont megjelenítése egy közéleti témában”, továbbá „a járványveszély miatt alkotmányosan előírható a társadalmi interakció minimalizálása és ezért időlegesen a gyülekezési jog általános korlátozása is elfogadható lehet, a jogalkotónak és jogalkalmazónak azonban ilyen helyzetben is lehetővé kell tenni a közéleti vélemény kifejezésre juttatásának a lehetőségét.”
Végül a bírák többsége mégis arra a következtetésre jutott, hogy a dudálás „nem minősült olyan nonverbális (azaz nem szavakban kifejezett) véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Tehát az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.
A panaszok nem voltak teljesen azonosak, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben azonban voltak különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”
Schanda Balázs – akihez az egyik határozat esetében Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró is csatlakozott – így fogalmazott a leszavazott véleményében: „A dudálás a politikai vélemény kifejezésének egy lehetséges módja, a ’politikai dudálást’ pedig épp, hogy jobban kell védeni, mint az öncélú dudálásokat. Ehelyett a társadalmi valóság az, hogy a hangjelzés tiltott használata jellemzően a látencia körében marad, az autósoknak nem kell szankcióval számolniuk, ha dudálnak (sőt, egyes esetekben a dudálás népszokássá vált, például lakodalmas menetek esetében). Ezzel szemben a közlekedésrendészeti hatóságok a KRESZ teljes szigorával sújtottak le, amikor az indítványozó a dudálással a véleményét fejezte ki. Az alapjogbarát megoldás épp ennek a fordítottja lenne.”
