Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Ab szerint a sajtószabadság nem jelenti azt, hogy meg kellett volna hosszabbítani a frekvenciaengedélyt, sem azt, hogy a kizáró döntés alaptörvény-ellenes lenne.

Az egy éve már csak interneten hallgatható Klubrádió 2021 szeptemberében veszítette el véglegesen a pert a Médiatanács ellen, amikor a Kúria kimondta, hogy a Médiatanács jogszerűen nyilvánította érvénytelennek a Budapest FM 92,9 MHz rádiós pályázatot, illetve zárta ki a pályázatból az akkor már egyedüliként részt vevő rádiót. A Kúria szerint a médiatörvény és a jog nem teszi lehetővé, hogy érvénytelenség esetén nem jogi szempontokat mérlegeljenek. Ez az utalás bizonyára a tiltakozóknak arra az érvére vonatkozott, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület egy ellenzéki hangot hallgattatott el.

Ezután fordult a Klubrádió az Alkotmánybírósághoz, egyebek közt azért, mert a médiatörvény szerinte „a kétszeres értékelés tilalmába ütközik”: a törvényt vagy a szerződést szegő műsorszolgáltatónak nem csupán a közvetlen jogkövetkezménnyel kell számolnia, például pénzbírsággal, hanem azzal is, hogy műsorszolgáltatási jogosultsága nem lesz megújítható. Különösen sérelmes az, hogy a törvény nem ismer fokozatosságot és arányosságot, vagyis a műsorok tartalmát nem érintő adminisztrációs hibák esetén is az egyetlen következmény a sugárzási jogosultság megújításának a kizárása. Mindez a sajtószabadság sérelmét jelenti – írták a panaszban.

Az Ab Schanda Balázs vezette tanácsa nem így látja. Határozatának indoklása szerint

a sajtószabadság nem jelenti az analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság automatikus, pályázat nélküli meghosszabbítását, azt pedig végképp nem, hogy a meghosszabbítást kizáró jogszabályi rendelkezések eleve alaptörvény-ellenesek lennének.

A kizáró tényezők (törvénysértés, szerződésszegés, díjtartozás) „nem értelmezhetőek úgy, mint amelyek a sajtószabadság érvényesülésének vagy a demokratikus közvélemény kialakulásának gátjai lennének. E szabályok tartalomsemlegesek, egyformán vonatkoznak a médiatörvény hatálya alatt álló műsorszolgáltatókra.” Ezért a törvény nem sérti a sajtószabadságot.

Ami a kétszeres büntetést illeti: bár „az indítványozó adminisztratív mulasztása miatt egyszerre kellett számolnia a közvetlen jogkövetkezménnyel (amit a Médiatanács korábbi határozatai tartalmaztak) és azzal, hogy médiaszolgáltatási jogosultsága nem megújítható, ez utóbbi semmiképp sem tekinthető »megtorló és preventív« joghátránynak”.

Az öt alkotmánybíró szerint nem sérült a jogorvoslathoz való jog sem azzal, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság megújításakor (2021-ben) az indítványozó már nem vitathatta a 2017-ben hozott médiatanácsi határozatok jogszerűségét. Az Ab egyetértett a korábbi bírósági ítélettel, amely szerint nem volt elfogult a Médiatanács, mert ahol más esetekben enyhébben bírált el egyes mulasztásokat, annak konkrét egyedi oka volt.

Mindennek alapján az Ab sem a kúriai ítéletet, sem a törvény vitatott pontját nem tartotta alaptörvénysértőnek, tehát a Klubrádió panaszát elutasította. Így a rádió számára már csak az Emberi Jogok Európai Bírósága maradt utolsó lehetőségként a jogorvoslatra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!