Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.
A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.
Abban sem lesznek érdekeltek a boltok, hogy alacsonyabb árakat kérjenek a beszállítóiktól, hiszen akkor csökkenne az ő árrésük is.
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Nagyjából ugyanannyival költenek többet a magyarok gyógyszerre, mint amennyivel drágultak a készítmények, de van egy nem is túl magas ár, ami fölött már elkezdenek rangsorolni, miből vesznek, miből nem.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.
Ami rossz hírt novemberben még megúsztunk, az decemberre már elért minket: most már nagyon látszik az árakban, hogy milyen gyenge a forint. A friss inflációs szám az elemzők szerint azt a kockázatot is magában hordozza, hogy 2025-ben az eddig vártnál nagyobb lesz az áremelkedés.
4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi év utolsó hónapjában az egy évvel korábbinál, ráadásul egyetlen hónap alatt is nagyot nőttek. Az élelmiszerek drágulása egyre jobban gyorsul, többet kellett fizetni a benzinért is, és már a rezsiszámítás módszertana sem nagyon segít lejjebb vinni az inflációt.
Egyetlen hónap alatt több, mint 4 százalékot nőttek az ipari termelői árak, az éves áremelkedés pedig 7,9 százalékosra nőtt. A változást a gyenge forinttal és az energiaárak növekedésével magyarázza a KSH.
Sok vállalat a profitja csökkentésével próbálja megoldani, hogy ne kelljen túlságosan emelnie az árakat, de a költségeik egyre nőnek és most már aggasztóan nagy áremelkedést várnak 2025 elejére. Úgyhogy az év eleji átárazásokat érdemes figyelni, hogy okosabbak legyünk – mutatta be az MNB.
Az élelmiszerárak egy éve nem nőttek annyira nagyot, mint most, drágult a benzin is, így aztán akkora lett a fogyasztói árak növekedése, mint július óta egyszer sem.
Belgiumban sem éppen rózsás a gazdaság állapota, amíg viszont nincs új kormány, addig az ügyvezető kabinet semmiféle átfogó, a gazdaságot érintő kérdésben, még az új költségvetés összeállításában sem illetékes, írja szerzőnk.
Noha az árak és a fizetések között még nagy különbségek vannak Kelet-Európa országaiban, arányaiban hasonlóan rosszul jönnek ki havi bérükből az átlagemberek.
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.
A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban az ország gondjai közül. Az akkumulátor gyárakat már égetőbb problémának látják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket. A Policy Solutions felméréséből kiderül, mi aggasztotta leginkább a magyarokat 2024 őszén.
