Meglehet ahhoz a képessége Ukrajnának, hogy relatíve rövid időn belül atombombát készítsen – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense a HVG-nek. A szakember szerint Ukrajnának több működő atomerőműve van, a kiégett fűtőelemekből származó plutónium pedig alkalmas arra, hogy atombombát készítsenek belőle. Bár korábban ezeket visszavitték Oroszországba, ez az elmúlt években a háború miatt elmaradt, és Ukrajnában tárolják őket. A szürkeállomány is rendelkezésére áll Kijevnek, a Szovjetuniónak a felbomlásakor mintegy 100 ezer olyan szakembere volt, akik vegyi, biológiai, nukleáris fegyverek fejlesztésével foglalkoztak – na meg rakétatudósok –, közülük több ezer maradhatott Ukrajnában, akik közül még több százan lehetnek életben – számolt Kaiser.

A lehetséges ukrán atomfegyver-készítés azután lett téma, hogy az Ukrán Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézete készített egy tanulmányt a védelmi tárcának, és erről a Times beszámolt. A lap szerint Ukrajna akkor fejleszthet ki atombombát, ha az Egyesült Államok megvonja a támogatást az országtól az Oroszország elleni harchoz. A jelentés szerint

olyan atombombát tudnának készíteni hónapokon belül, mint amilyet az USA dobott le Nagaszakira 1945-ben.

Arra is kitértek, hogy 7 tonna plutóniuma van az országnak, ami több száz robbanófejhez elegendő lenne. Úgy számolnak, hogy egy bomba ereje a tizede lenne a Fat Manének, ami elegendő lenne az orosz légitámaszpontok, ipari létesítmények vagy logisztikai központok megsemmisítéséhez.

Az 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára ledobott Fat Man, azaz Kövér ember nevű atombomba

AFP / Los Alamos Scientific Laboratory

Olekszij Jizjak, az intézet osztályvezetője a Timesnak egy konkrét eseményt is meghatározott, hogy mikor kezdhetnének hozzá nukleáris programjuk kidolgozásához: ha Putyin csapatai elérnék a Pavlohrad városban lévő katonai-ipari központot, a jelenlegi frontvonaltól mintegy 90 kilométerre.

Valentyn Badrak, a dokumentumot készítő központ igazgatója úgy fogalmazott a Timesnak: „meg kell érteniük: egzisztenciális kihívással állunk szemben. Ha az oroszok elfoglalják az országunkat, ukránok milliói fognak meghalni a megszállás alatt” – mondta az Irpinből származó Badrak, akinek szülővárosában a megszálló oroszok civileket kínoztak és gyilkoltak meg. Hozzátette:

Több millióan vagyunk, akik inkább meghalnánk, mint hogy a gulágra kerüljünk.

Az ukrán atomfegyver kérdése korábban is előkerült. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt mondta a Donald Trumppal folytatott tárgyalása után, hogy „Ukrajnának vagy lesz nukleáris fegyvere, hogy megvédhesse magát, vagy tagja lesz valamiféle védelmi szövetségnek”. Később azonban az ukrán elnök cáfolta, hogy Ukrajna vissza akarja kapni az 1994-es Budapesti Memorandumban feladott atomhatalmi státuszát. „Soha nem beszéltünk arról, hogy atomfegyvereket akarnánk építeni” – mondta.

Csütörtök este is igyekezett az ukrán kormány cáfolni, hogy atomfegyvert építenének. „Ukrajna elkötelezett az atomsorompó-szerződés mellett; nem birtokolunk, nem fejlesztünk, és nem szándékozunk nukleáris fegyvereket szerezni” – közölte Heorhij Tihij, a külügyminisztérium szóvivője a X-en. Azt is hozzátette, „Ukrajna szorosan együttműködik a NAÜ-vel (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), és teljes átláthatóságot biztosítunk a számára, ami kizárja a nukleáris anyagok katonai célú felhasználását.”

Nyugati szakértők szerint Ukrajnának legalább öt évre lenne szüksége egy atomfegyver és egy megfelelő hordozóeszköz kifejlesztéséhez, de Badrak kitart amellett, hogy Kijev egy éven belül véghez tudja ezt vinni. „Hat hónapon belül Ukrajnának lesznek, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétái ezer kilométeres hatótávolsággal” – mondta Badrak.

Blöff?

Kaiser Ferenc szerint ugyanakkor blöff lehet az atombomba-készítés belengetése. Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson megijeszthette az ukrán vezetést, és erre reagálhattak ezzel a kommunikációs fogással. „Ez rendkívül kétségbeesett megoldás lenne, semmit nem nyernének vele, a Nyugat támogatását elveszítenék, az oroszokat viszont nem rázná meg túlságosan, mert nekik sokkal több atomfegyverük van” – mondta. Ráadásul a nemzetközi közvélemény is negatívan reagálna arra, ha újabb atomhatalom lépne színre. Úgy fogalmazott a szakértő, hogy az atomklubba sokan szeretnének belépni, viszont amikor egy ország már benne van, akkor már nem akar látni új tagokat, vagyis a jelenlegi atomhatalmak rosszallását is kiváltanák.

Az Egyesült Államok támogatásáról azt mondta Kaiser, hogy egészen biztosan felül fogják vizsgálni, de messze nem biztos, hogy leállítanák a pénzeket. Trump vagy a külügyminiszter-jelöltje sem mondott ilyet, az ifjabb Trump pedig nem a leendő kormányzat tagja, vagyis hiába posztol olyanokat az Instagramra, hogy 38 nap van hátra, hogy Ukrajna elveszítse az amerikai támogatást az oroszokkal szembeni háborúban.

Érdekes adalék, hogy miközben Ukrajna finanszírozásának felülvizsgálatával kampányolt a leendő elnök, egy nemrég lezajlott telefonbeszélgetés során azt mondta Zelenszkijnek, hogy nem áll szándékában magára hagyni Kijevet.

Európa akkor is folytatná Ukrajna támogatását, ha az Egyesült Államok kiszállna ebből, mert pontosan tudják a döntéshozók, hogy Oroszország nem állna le – mondta Kaiser. Az 1938-as müncheni konferencián történtekből tanultak: akkor engedtek Hitlernek, és odadobták neki Csehszlovákiát, de ezzel mégsem sikerült meggátolni a német terjeszkedést – tette hozzá.

Az orosz daráló forog

Ukrajna helyzete a fronton is bizonytalan. Donyeckben és Luhanszkban az oroszok folyamatosan darálják előre magukat, és az augusztusban nyitott kurszki fronton is támadás készül. Hiába vannak az oroszoknak óriási veszteségeik – októberben napi 1500 főt veszítettek, ebből három-négyszáz halott, a többi súlyos sebesült –, „emberanyagból” sokkal jobban állnak, mint az ukránok. Oroszországnak a lakossága papíron több mint háromszor akkora, mint Ukrajnáé, és jobban győzik utánpótlással.

Kaiser szerint ha lehet hinni annak az adatnak, amiről Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke beszélt pár napja a BBC-nek, miszerint több mint 700 ezer katonát vesztett eddig Oroszország, akkor meg lehet becsülni, az ukránoknak mekkora a vesztesége. Két és félszer lehet kevesebb, mint az oroszoké (van aki szerint ez a szám 3,5), ez 280 ezer katonát jelenthet. Ezt az ukránok nagyon nehezen tudják pótolni, míg az orosz haderő feltöltötte az egységeit a börtönökből, a kisebbségekből, zsoldosokból, na meg Észak-Koreából is kapott segítséget, így sokkal tovább bírhatják a háborút.

Észak-koreai katonák díszmenet közben

KCNA VIA KNS / AFP

Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben nem lenne-e jobb, ha Ukrajna hajlana a békekötésre. Kaiser szerint béke egészen biztosan nem lenne, mert az nem érdeke Vlagyimir Putyinnak, ugyanis nem akarják, hogy Ukrajna NATO-tag legyen. (Ez akkor következhetne be, ha Ukrajna területén már nem lennének orosz katonák, vagyis már nem venne részt fegyveres konfliktusban. A NATO egészen addig nem veszi fel a soraiba Kijevet, amíg a háború tart, mert ellenkező esetben élesedne az Észak-atlanti Szerződés 5-ös cikkelye, amely szerint ha egy tagországot megtámadnak, az olyan, mintha mindegyik országot támadás érné.

Kaiser úgy véli, legfeljebb tűzszünet lehet, és beállhat egy olyan alacsony intenzitású konfliktus, mint amilyen a Donbaszban volt 2015 és 2022 között. De a tűzszünetnek is kicsi a realitása jelenleg, mivel Kaiser szerint Putyinnak kell az egész fekete-tengeri part, hogy határos legyen Moldovával, ahol szintén van ürügye arra, hogy beavatkozzon, vagyis nem állna le. Nyugaton ezt tudják, ahogy azt is, hogy Oroszország egy tűzszünetet arra használna fel, hogy összeszedje magát, pótolja katonai veszteségeit, aztán újabb háborúba kezdjen 5-6-8-10 év múlva, vagyis csak időt nyernének.

A szakértő szerint Ukrajnának ráadásul van egy olyan félelme, hogy egy tűzszünet után ott állnának egyedül egy megcsonkított, lerombolt, elaknásított országban, amit a Nyugat már nem támogat, illetve nem öl súlyos eurómilliárdokat az újjáépítésébe. Ott olyan nyomor jöhet, amihez képest egy idő után a lakosságnak még az orosz hódítás is jobbnak tűnhet – mondta Kaiser.

Maga Volodimir Zelenszkij is arról beszélt Budapesten, hogy fegyverszünet akkor lehet, ha a megtámadott ország biztonsági garanciákat kap. Ahogy mondta, egyszer már kipróbálták a fegyverszünetet 2014-ben, elvesztették a Krímet, majd jött a 2022-es teljes körű invázió. Mint fogalmazott, a tűzszünet csak elpusztítja Ukrajnát.