A francia-holland Thorizon nevű cég a már kiégett fűtőelemekből nyerné ki a még bennük lévő energiát, amivel az atomhulladék kezelésének problémája is megoldódhat.
Egy francia–holland alapítású startup cég, a Thorizon is nagyban hozzájárulhat Európa energiaigényének kielégítéséhez a következő évtizedekben. A vállalat két legyet ütne egy csapásra: ártalmatlanítaná a nukleáris hulladékot, miközben egyidejűleg tiszta energiát termelne – írja az Interesting Engineering.
Titus Tielens, a vállalat vezérigazgatója szerint a Thorizon One nevű rendszer a hosszú élettartamú nukleáris hulladékot stabil, megfizethető és rugalmas energiaforrássá alakítja, ami kiegészítheti a megújuló forrásokat. A cég egy kis moduláris sóolvadék-reaktor (MSR) építését tervezi, amely a meglévő kiégett nukleáris üzemanyagkészleteket tóriummal keverve 100 megawatt villamos energia előállítására alkalmas, ami több mint 40 éven át elegendő lesz 250 000 háztartás ellátására.
A lap megjegyzi: az atomerőművek számára már nem használható kiégett fűtőrudak még mindig az eredeti energiájuk 90 százalékát őrzik. A Thorizon MSR technológiája lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a fennmaradó energiát egy másik hasadási folyamaton keresztül kinyerjék.
A legtöbb ország uránt használ az atomerőműve üzemanyagaként, ami hatalmas mennyiségű radioaktív hulladék keletkezéséhez vezet. Ez az anyag, amely évezredekig veszélyes maradhat, jelentős környezeti és logisztikai dilemma elé állítja az emberiséget. A szakértők becslése szerint Európa jelenlegi nukleáris hulladékkészlete több mint négy évtizedig képes lenne arra, hogy energiával lássa el az egész kontinenst.
A hagyományos reaktorokkal ellentétben a sóolvadékos kialakítás biztosítja, hogy bármilyen meghibásodás esetén a só megszilárdul, amely így hatékonyan zárja magába a radioaktív anyagot, és minimalizálja a szivárgások vagy robbanások kockázatát.
A Thorizon tervének lényege egy cserélhető patronokból álló rendszer. Ezeket a hatalmas acélhengereket olvadt sóval, valamint hagyományos reaktorokból származó kiégett fűtőelemek és tórium – egy gyakori és biztonságosabban kezelhető radioaktív elem – kombinációjával töltik meg. Miután a patronban lévő radioaktív komponensek nagy része kimerült, a henger könnyen kicserélhető.
A Thorizon One-t 2030-ban kezdené el építeni a cég, és kezdetben az ipart szolgálná ki, a 100 MW pedig 50-300 MW között skálázható.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
