Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
A 2000 főnél kisebb települések boltjai pályázhatnak, a Miniszterelnökség szerint érdemes előre regisztrálni, mert nagy az érdeklődés.
Több száz kárpátaljai magyar pályázatát utasították el arra hivatkozva, hogy a pályázó a magyar nemzetpolitika céljaival nem összeegyeztethető tevékenységet folytat. Csakhogy ilyen feltételt a pályázatban nem találni.
Miközben az euró ára már 365-nél is járt, utolsóként az MNB is elismerte, hogy idén recesszió lesz; minden idők legnagyobb otthonteremtési programját ígérte meg Novák Katalin; leállt a Hajógyári-sziget gátépítésének előkészítése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az országgyűlési választás utáni évben csökkent a Bethlen Gábor Alapon keresztül határon túlra juttatott állami támogatások összege, bár még így is 60 milliárd lett. A külügyminisztérium saját támogatásaival együtt majdnem 100 milliárd ment határon túlra, és akadnak még ismeretlen tételek a költségvetésben.
Nehezen támadható nemzeti kultúrpolitikai köntösbe csomagolták be, de az eddigi tapasztalatok alapján inkább az Orbán-rezsim sajátos céljait szolgálja az az alapítvány is, amelynek felállításáról most tárgyal az Országgyűlés.
Politikai alapon válogat a magyar nyelven játszó erdélyi színházak között is az Orbán-kormány: aki jóban van Vidnyánszky Attilával vagy Demeter Szilárddal, az kaphat Budapestről támogatást, aki viszont nem, az kimarad a furcsa útvonalakon érkező pénzesőből.
Nemcsak a határon belül, de a magyar nyelven játszó erdélyi színházak támogatásánál is politikai alapon válogat az Orbán-kormány a teátrumok között.
Az állami informatikai beszerzések központosítása miatt nem tudott időben új üzemeltetőt szerezni a Bethlen Alap a határon túli tízmilliárdok osztásában kulcsfontosságú rendszeréhez, ezért a régi üzemeltetővel kellett hosszabbítania. A cég amúgy jól fekszik a Fidesznél, ők csinálták például a Deutsch Tamás-féle netkonzultáció honlapját.
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.
Az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
Összesen 84 milliárd forintra becslik az állami támogatást, amelyet a Bethlen Gábor Alap megítélt 2018-ban.
2018 a családok éve volt, de a külhoni magyar családokról sem feledkezett meg az állam egy mostani szerződés szerint. Ugyanis idén babacsomagokat fognak szétosztani közöttük. 120 millió forintból.
A közép-kelet-európai térségben az arisztokrata családok hosszú időre eltűntek a huszadik század viharában, a legtöbben Nyugatra emigráltak. Voltak azonban olyan leszármazottak, akik visszatértek és harcoltak a családi birtokért, hogy később tovább örökíthessék azt. Gregor Roy Chowdhury-Mikes például először a rendszerváltás után mehetett vissza a romániai Zabolára, arra a birtokra, amely már 1500 óta a családjuk tulajdonában állt. Kik ma a Mikesek? Ezüstkanállal eszik a gróf, vagy azért néha elmegy a kocsmába? Egyáltalán, mit lehet kezdeni negyvenhektárnyi földterülettel? Interjú.
A beruházáshoz nyújtott magyar állami pénz forrását a szlovákok is adják – mondta el a dunaszerdahelyi Mol Academy megnyitója előtt a DAC tulajdonosa, Világi Oszkár.
Egy hetilap és egy audiovizuális tartalmakat közlő internetes csatorna is lesz a ma7 nevű médiacsaládban, amelyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül támogat a magyar kormány.
Semjén Zsolt nem hagy kétséget, minden egyes fillért megérdemelt a határon túli alapítvány.
2018-ben is repkednek a milliárdok, ha a határon túli magyarok támogatásáról van szó. A magyarázat: választási kampány. A fő cél: a foci.
A nemzetpolitika részeként 300 milliót ad az állam egy Dunaszerdahelyen létesülő fociakadémiára, amelyet Világi Oszkár szlovákiai vállalkozó és politikus, a Mol igazgatósági tagja gründolt.
Hogy ízlene, ha a román állam osztaná el a magyar pénzeket, he? Nekünk szabad norvégkodni?
