A határon túli magyarok itt költik el a pénzüket, és ez a magyar államkasszát hizlalja, a magyar államnak kötelessége ebből visszajuttatni valamennyi pénzt ezekre a területekre – érvelt két éve Dunaszerdahelyen Világi Oszkár, a Mol egyik vezetője, akit a leggazdagabb határon túli magyarnak tartanak. Azt nem tudni, hogy a kormányt is ez a gondolat vezérli-e, de tény, hogy hosszú évek óta tízmilliárdok áramlanak a határon túli területek gazdaságának fejlesztésére, hol hitelkeret, hol támogatás formájában.

Ehhez képest olyasmi történt 2019-ben, amire 2013 óta nem volt példa: a határon túlra irányuló állami támogatások kezeléséért és szétosztásáért elsődlegesen felelős Bethlen Gábor Alap (BGA) tényleges büdzséje visszaesett a megelőző évhez képest – derül ki az alapot kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közhasznúsági jelentéséből. Az év közbeni módosításoknak köszönhetően az alap büdzséje csak 70,5 milliárdra hízott, ami nemhogy a 2018-as, de a 2017-es összegnél is kisebb. Sőt, az előirányzat menet közbeni növekedésének üteme is elmaradt a korábbi évekétől, az eredeti terv ugyanis 33 milliárd volt. 2018-ban még 26-ról 90-re hízott az alap mérete év közben.

A legtöbb pénz Erdélybe ment

2018-ban a kormány szó szerint több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket BGA-hoz. Végül 60 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (ezek a tényleges határon túli támogatások), 2,4 milliárd az alapkezelő működésére, 216 millió a Magyarság Háza programra, 7,6 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra.

Az összesen 70,5 milliárd forintból 70,3 milliárdra volt kötelezettségvállalás (vagyis ennyi pénzt kötöttek le a normatív támogatások, pályázatokon, egyedi döntésekkel), és ténylegesen 69,9 milliárd kifizetése történt meg.

Ahogy a korábbi években, a BGA nem pályázati úton, hanem „egyedi támogatások” keretében osztotta szét a pénz nagy részét, egész pontosan 48 milliárd forintot. Az egyedi támogatások a „támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelő támogatások”. Ezek

a támogatási kérelmek a kormányhoz érkeznek be, az alapkezelő ezt követően már a „szakmai javaslattal” ellátott kérelmet kapja meg döntéshozatal előkészítésére, az ügylet lebonyolítására.

Óvodások műsora a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvoda átadási ünnepségén a felvidéki Csallóközcsütörtökön

MTI / Krizsán Csaba

Ami a kiosztott pénzek célpontjainak földrajzi megoszlását illeti:

• Erdély: 24 193 573 100 forint,
• Vajdaság: 6 737 270 000 forint,
• Kárpátalja: 3 410 824 701 forint,
• Felvidék: 6 733 901 906 forint,
• Magyarország: 2 901 706 200 forint,
• Muravidék: 1 414 800 000 forint,
• Horvátország: 1 086 266 000 forint,
• Diaszpóra: 1 119 010 000 forint.

Természetesen sportra is jutott pénz

Az összegek mögött összesen 981 darab különböző támogatott kérelem van, a legtöbb persze, ahogy a legnagyobb kifizetett összeg, Erdélyből: 286. Az Erdélyi Református Egyházkerület például 650 millió forint támogatásban részesült az Ajtoni Magyar Református Családgondozó Központ megvalósításának céljából, amely a beruházás befejezését követően 23 fiatal és sokgyerekes családnak tud lakhatási lehetőséget biztosítani. A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány célja, hogy egy akadémiai rendszer létrehozásával megakadályozza a székelyföldi sportolók tömeges elvándorlását és egyben elősegítse a fiatalok szülőföldön maradását. Ennek érdekében egyebek mellett új jégpályákat létesít, mindezek szakmai támogatására sportmódszertani központot hozott létre, valamint egy kollégiumot is szeretne kialakítani. A 2019. évben beruházásokra összesen 620 millió forint támogatásban részesült.

Székelyföldi Jégkorong Akadémia

MTI / Kátai Edit

Az Iskola Alapítvány 1,5 milliárd forint támogatásban részesült a nagyváradi Sonnenfeld Palota felújítására. A beruházás célja egy olyan Magyar Ház létrehozása, amely helyet adhat a magyar civil és kulturális intézményeknek egyaránt, ez által megerősítve a bihari magyar közösséget. A Csibész Alapítvány a 2019. évben kapott támogatási összegből 226 millió forint összeget fordít az asztalos, varroda, gépkocsi- és kamionjavító tanműhelyeinek korszerűsítésére, valamint eszközpark bővítésre.

A Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem 3,5 milliárd forint támogatásban részesült a Sapientia EMTE/PKE működtetésének támogatása céljából. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2,5 milliárd forint támogatásban részesült a 2019. évi működési és a beruházási célú kiadásainak megvalósítása céljából. A Főiskola az elmúlt években fontos oktatási és beruházási fejlesztéseket valósított meg, amelyek következtében újabb évfolyamokkal bővült a felsőfokú szakképzés. A beruházási koncepció másik fő iránya a főiskola területén kialakítandó sportkomplexum, központi területek tereprendezése és sportpályák kialakítása.

A külügy is kifizetett 34 milliárdot

Egyébként a kormány nemcsak a BGA-n keresztül oszt pénzt a határon túlra, a költségvetés tele van szórva ilyen célú kiadásokkal. Ezek jelentős részben fedésben vannak a BGA különféle programjaival, szóval nem kevés esetben duplikátumokról van szó.

A 2019-es központi költségvetés zárszámadását még nem hozták nyilvánosságra, így nem tudni, végül mennyi ment el határon túli támogatásokra. Az eredeti (még nem módosított) büdzsében 88,9 milliárdot irányoztak elő, de ez egészen biztosan jóval többre teljesült. Hiszen ebben a 89 milliárdban a Bethlen Gábor Alap csak 26,7 milliárddal szerepel, miközben végül 60-at kapott (ebben nincs benne a Magyarság Háza és a Határtalanul! program, azokkal együtt lett a végső cech 70,5 milliárd).

Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója beszél a Határtalanul! program eddigi eredményeiről tartott sajtótájékoztatón

MTI / Kovács Attila

A külügyminisztérium épp a napokban hozta nyilvánosságra, 2019-ben mennyi támogatást fizetett ki határon túlra támogatási szerződések keretében: 34 milliárdot. A legnagyobb tételek:

• 7,6 milliárd a szerbiai Prosperitati Alapítványnak kisösszegű pályázatok lebonyolításához,
• 1,6 milliárd az erdélyi Pro Economica Alapítványnak kis összegű, Kolozs-Beszterce megye területén meghirdetett pályázati felhívások támogatásához,
• 16 milliárd az erdélyi Pro Economica Alapítványnak kis összegű, Székelyföld területén meghirdetett pályázati felhívások támogatásához,
• 4,5 milliárd az erdélyi Pro Economica Alapítványnak nagy értékű Székelyföld területén meghirdetett mezőgazdasági beruházások támogatását célzó pályázati felhívások finanszírozására.

Az egyházakat, a nemzetiségeket és a civileket is a BGA intézi

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. portfoliója az elmúlt években az alap kezelésén messze túlmutató feladatokkal bővült. 2018 folyamán kapta meg az egyházi és (a roma nemzetiség kivételével) a nemzetiségi támogatások kezelését. 2019 január elsejével pedig átvette a Nemzeti Együttműködési Alap kezelését. Ezek szintén tízmilliárdos keretek, amely összegek nincsenek benne a fent részletezett Bethlen Gábor Alapban.

A BGA Zrt. 27,7 milliárd forint egyházi támogatás kezelését végezte. Ez a keret a határon túli támogatásokkal ellentétben év közben karcsúbb lett, azért nem sokkal, az eredeti előirányzat 31 milliárd volt.

A nemzetiségi (kivéve roma) pályázatok kerete 1,4 milliárd forint volt, aminek az utolsó fillérig sikerült gazdát találni, és majdnem teljes egészében sikerült kifizetni. Egyedi támogatással 4,7 milliárd forint elosztásáról született döntés, év végéig ebből 4,6 milliárdot fizettek ki. Ez mindösszesen bő 6 milliárd forint nemzetiségi támogatást jelent. A helyi nemzetiségi önkormányzatok összesen 940 millió forint működési támogatást kaptak.

A Nemzeti Együttműködési Alapból az állam civil szervezeteket támogat. Az alap eredeti előirányzata a központi költségvetésben 5,9 milliárd forintot tett ki, mely a módosítások eredményeképpen 9,6 milliárd forintra növekedett az év során.

(Kiemelt képünk / Orbán Viktor Temesváron 2019-ban, forrás: Facebook / Orbán Viktor)