A határon túlra irányuló állami támogatások fő elosztószerve, a Bethlen Gábor Alap (BGA), illetve egész pontosan az alapot kezelő zrt. 2019 december közepén szerződést hosszabbított a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszert üzemeltető céggel, a Tigra Kft.-vel – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.

A Tigra szerződése 2019 végén járt volna le, az eredeti terv az volt, hogy a BGA új közbeszerzést ír ki az üzemeltetésre – de közbejött, hogy a kormány létrehozta a Digitális Kormányzati Ügynökséget, és központosította az informatikai közbeszerzéseket. Ha a BGA nem hosszabbít a Tigrával, a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer üzemeltető nélkül maradt volna. A központosítás óta az egyes állami szervezetek alapból ugyanis nem bonyolíthatják a saját közbeszerzéseiket. A BGA mindenesetre megkapta a szükséges miniszteri jóváhagyást – ám ahhoz már túl későn, hogy a Tigra-szerződés lejárta előtt újat tudjon kötni.

A hosszabbítás elvileg nem jár pluszkiadással, a költségeket az eredeti, 2017-es szerződés opcionális fejlesztési keretösszegéből fogják fedezni. Az eredeti szerződés értéke 174 millió forint. A hosszabbítás addig szól, amíg a BGA le nem bonyolítja az új közbeszerzést (ezt még nem írták ki) és meg nem köti az új szerződést, de legkésőbb 2020. június végéig.

Tízmilliárdok sorsát intézik a rendszerben

A Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer nagyon fontos a BGA-nak, illetve a magyar állami támogatások határon túli osztogatásának általában. „A rendszer a teljes ügymenet támogatást nyújtja a pályázatok/támogatási igények elektronikus benyújtásától kezdve a szerződéskötésen át az elszámolások és szerződés szerinti teljesítések ellenőrzéséig, lefedve ezzel a BGA Zrt., illetve a külföldi pályázati lebonyolítószervezetek teljes ügymenetét” – áll a tenderben.

A BGA 2018-ban 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből (a 2019-es számokat még nem tudni). Ez önmagában véve is hatalmas összeg, annak fényében pedig különösen az, hogy a kormány és az Országgyűlés eredetileg (2017 tavaszán és nyarán, a büdzsé megírásakor és elfogadásakor) csak 26,1 milliárdot tervezett be a BGA-nak.

A két szám közti különbség azt jelenti, hogy az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt menet közben. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő, legalábbis az elmúlt éveket elnézve: 2013-ban fordult elő utoljára, hogy a kormány nem emelte jelentősen év közben a BGA keretét, 2016 óta pedig teljesen elszabadult a módosításokkal.

2018-ban 88 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (85 milliárd kifizetése ténylegesen megtörtént, 3 milliárd 2019-re csúszott át), 1,7 milliárd (1,2 helyett) az alapkezelő működésére, 200 millió a Magyarság Háza programra, 2,2 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra, amit a BGA november 1-ével vett át az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A 2018-ban odaítélt támogatás legnagyobb szeletét, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbírálás alapján” nyújtott támogatások tették ki. Ezekre a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a BGA már „szakmai javaslattal ellátva” kapja meg őket. Ilyenek alapján a legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott.

Jól fekszik a Fidesznél

Ugyan a BGA még nem írta ki a közbeszerzést a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer további üzemeltetésére, nem elhanyagolható az esély rá, hogy azt ismét a Tigra fogja behúzni. A cég tulajdonosa Vertán György, és enyhén szólva jól teljesít az állami/fideszes szektorban. A Tigra csinálta 2015-ben a Deutsch Tamás-féle internetkonzultáció honlapját a Damit Kft.-vel karöltve, utóbbiban Vertánnak kisebbségi tulajdonrésze van. A Tigra-csoport a kormányváltás után átvilágításokat végzett különböző kormányzati szerveknek, az állam az ő közbeiktatásával vásárolta fel a választási informatikai rendszert kifejlesztő IdomSoft Zrt.-t. Részt vettek az útdíjas fejlesztésben is. A Tigra honlapjának referenciákat soroló szekciójában hemzsegnek az állami szervek és cégek.

A Damitnak sincs oka panaszra, a Fidesz-frakció például 2018 közepén szerződött le velük 24 hónapra 73,1 millió forintért a kormánypárti honlap szervereinek és informatikai rendszerének üzemeltetésére és fejlesztésére – írta meg a Népszava.

Nem csak a Bethlen Alap botlott meg a központosításon

Visszatérve az állami informatikai beszerzések központosítására és a Digitális Kormányzati Ügynökségre: ennek felállítása nem sikerült éppen zökkenőmentesen, többek közt nem készült el időre az elektronikus rendszer, amiben az állami intézményeknek a beszerzéseiket intézni kell(ett volna). Az egész ügy nem csak a Bethlen Gábor Alapnál tett keresztbe, például a Műszaki Egyetem emiatt függesztette fel a beszerzéseit egy időre.

A DKÜ a kormányon belül a kommunikációért is felelős Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája alá tartozik.

A DKÜ honlapját a 4iG üzemelteti, amely amúgy az állami informatikai beszerzések üdvöskéje mostanában, és egy ideig Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt, amíg át nem vette a felcsúti dollármilliárdos exjobbkeze, Jászai Gellért.