Természetesen nem a boldogságboltban.
Mi lenne, ha egy kutatócsoport azt állítaná, hogy mégis vásárolhatunk pénzért boldogságot magunknak?
A Brit Columbiai Egyetem és a Harvard Business School munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a pénzen vásárolt szabadidő növeli a boldogságszintünket.
Az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Hollandia határain átívelő, nagyszabású kutatásban összesen hatezer ember vett részt.
Kikérdezték őket arról, hogy szabadidő kiváltására költenek-e egyáltalán (például takarításra, főzésre, gyermekmegőrzésre), és amennyiben igen, mennyit.
Valamint felmérték az elégedettségüket az életükkel, az időszorítással kapcsolatban megélt stressz mértékét, illetve demográfiai jellemzőkre is rákérdeztek (többek között nem, kor, havi bevétel).
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia lapjában publikált kutatásból kitűnt, hogy akik többet költenek arra, hogy több szabadidejük legyen, nagyobb elégedettségérzésről számolnak be az életükkel kapcsolatban, mint azok, akik erre kevesebbet vagy egyáltalán nem költenek.
Az összefüggést érdekes módon nem befolyásolta az egyének bevétele, a szerényebb jövedelműek és a vagyonosabbak körében egyaránt kifizetődő befektetésnek bizonyult a több szabadidő.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
