Hogyan erősíthetjük a motivációnkat?
Két döntés emeli motivációnkat a következő szintre: a hozzáállás és a környezet megválasztása - mutat rá Brendon Burchard teljesítménycoach A motiváció kiáltványa című könyvében.
Két döntés emeli motivációnkat a következő szintre: a hozzáállás és a környezet megválasztása - mutat rá Brendon Burchard teljesítménycoach A motiváció kiáltványa című könyvében.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk első részében az Egyesült Államok homeyness felfogását mutatjuk be a szerzőnő könyvéből.
Ha a cikkünkben bemutatott boldogsággyakorlatokat sikerül átültetnie az életébe, nemcsak jobban fogja érezni magát, hanem pozitív attitűdje hatékonyabbá teszi, és új lehetőségek tárulnak fel teljesítményének növeléséhez.
Mi lehet a titkuk a hosszú távon is jól működő kapcsolatoknak? Netán üljünk le, és szálazzuk ki együtt a felmerülő problémákat? Végül is nem az ellenségünkkel, hanem a társunkkal kell túljutnunk a helyzeten.
Boldogabbak, erősebbek, rugalmasabbak, holott semmilyen szempontból sem egyszerűbb az életük, mint másoké.
Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy a gazdasági újraindítása során a döntéshozók nem hagyhatják figyelmen kívül az emberek jóllétét – ami nem is annyira pénzkérdés.
Az agyunk becsap minket akkor, amikor azt próbáljuk megtudni, vajon mi tesz minket boldoggá. Persze kideríthető a dolog, de nem árt hozzá ismerni néhány trükköt.
Egy princetoni kutatás szerint jelentősen javítani lehet az emberek jóllétérzetét, ha támogatják az otthoni kertészkedést.
Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
Saját magunk is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az agyunk a szokottnál több boldogsághormont termeljen, és ezzel összességében jobban érezhessük magunkat – erősítette meg Loretta Breuning professzor, az Inner Mammal Intézet alapítója.
A skandináv országokban lehet a legjobb élni, Bulgáriában viszont nagyon rossz a mutató.
Két évszázad könyveinek és újságcikkeinek a nyelvezetét elemezte egy nemzetközi kutatócsoport és az előző századfordulót, a 1920-as, valamint a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.
Ha önbizalmad van, mindened van! Erről szól önsegítő kézikönyvek, internetes oldalak, cikkek és TED-talkok sokasága. Az önbizalom tehát mindent áthat, mindennek az alapja, vagy ha éppen nem, akkor mindennek a végpontja, az elérendő cél, ahonnan már csak egy lépés a bármi. Amit csak akarunk. Sőt. Lehet, hogy önbizalom nélkül nem is lehetünk boldogok – olvashatjuk.
A szülők elképzelése azzal kapcsolatban, hogy mivel segíthetnék elő gyerekeik boldogulását, gyakran szöges ellentétben áll az ezzel kapcsolatos kutatásokkal. A boldogságnak ugyanis az örömön kívül más összetevői is vannak.
Az élettel való elégedettségünk Európában a sereghajtók között van, 50 felé vagyunk a legboldogtalanabbak, később a férfiak még kicsit „összekapják magukat”.
Sosincs késő a változtatásra. Így vállaljuk a döntések felelősségét, hogy szabadon irányíthassuk az életünket.
Ha érezte már úgy, hogy boldogságának a plusz öt kiló, túl kicsi vagy túl nagy mellei, krumpli méretű orra állja útját, akkor ez a cikk önnek szól.
Azt gondolnánk, a közgazdaságtan egyik értelme azt kutatni, miként lehet az emberek életét jobbá tenni, ám ezt a kérdést a szakemberek csak az utóbbi pár évtizedben tették fel.
A múzeumban eltöltött óra után a látogatók jobban tudják majd formálni a saját boldogságukat, és így egyúttal némiképp jobb hellyé változhat a világ is – állítják.
A sajtokat sokan szeretik, arra azonban csak most derült fény, miért van ez így: boldogabbak leszünk tőlük.