#egészség

Tényleg eljön a világbéke, ha mindenki vegán lesz?

Drága, nem tápláló, nehéz hozzájutni az alapanyagokhoz - hangzanak az ellenérvek, de a Magyarországon is egyre népszerűbb életmód hívei állítják, a veganizmus itthoni viszonyokhoz is adaptálható. Ráadásul az egész nem a táplálkozásról, hanem a felelősségvállalásról szól. Egy budapesti nyers vegán üzlet vezetőivel és a vegán receptkönyvét frissen megjelentető Steiner Kristóffal beszélgettünk.






Új terápiás lehetőségek jönnek a rosszindulatú daganatok terápiájában

Az MTA és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportjának részvételével új mutációs és lehetséges terápiás célpontot azonosítottak follikuláris limfómában a londoni Barts Cancer Institute kutatói. Eredményeiket a Nature Geneticsben közölték. A kutatócsoport munkájának köszönhetően ezek a modern eljárások és új kutatási eredmények a hazai betegek számára is elérhetővé válnak majd – jelentette be az MTA.



Megszólalt az OGYÉI is a tiszafateáról: Vigyázat, mérgező tea receptje terjed a neten!

A napokban egyre több internetes fórumon és a közösségi oldalon felbukkant a tiszafából, illetve annak gyümölcséből készült teafőzet receptje, annak ígéretével, hogy bárkit gyorsan, végleg megszabadít a télvíz idején kellemetlen köhögéstől. Ám a sokak által „ajánlott” főzet fogyasztása rendkívül veszélyes, esetlenként akár halálos kimenetelű mérgezést is okozhat – hívja föl figyelmet a kockázatokra az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.



Milyen élet vár a kisfejűséggel született babákra?

A becslések szerint szokatlanul sok, közel négyezer fejlődési rendellenességgel, kisfejűséggel született csecsemő jött világra csak Brazíliában – bár nagy a valószínűsége annak, hogy a zikavírus rohamos terjedése áll a betegség hátterében, a WHO és más szakértők még mindig nem beszélnek egyértelmű összefüggésről. Ugyanakkor már folynak a vizsgálatok, és tudósok már elmondták, hogy milyen hosszú és minőségű élet vár a kisfejűséggel született csecsemőkre. Valószínűleg nem lesz hosszú az életük.


A diólevél lehet a megváltás a cukorbetegek számára?

A hazai forgalmi adatokat szemlélve a diófa, amelyet évszázadokon át elsősorban terméséért tartottak becsben, az elmúlt néhány évben a legfontosabb gyógynövények egyikévé vált. Az utóbbi időben számtalan helyen hallhatunk és olvashatunk a diólevél és a belőle főzött tea gyógyhatásairól, ám ezek többsége légből kapott a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya legújabb cikke szerint. De akkor mire jó a diólevél, ha egyáltalán gyógyít valamit?


Magyarországon minden századik nőt érinthet a korai menopauza

A korai menopauza, vagyis a 40 éves kor alatt jelentkező változókor számos kellemetlen fizikai tünettel keserítheti meg a fiatal nők életét. Többségük nem is tudja, hogy a korai menopauza miatt rendszertelen a menzesze, ingadozik a kedélyállapota, és küzd hőhullámokkal. Szőnyi György nőgyógyász arra figyelmeztet, hogy a korai klimax meddőséget okozhat.


A világ élvonalában a Semmelweis Egyetem transzplantációs klinikája

A nem élő donoros veseátültetések számát tekintve első helyen áll a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája az Eurotransplanthoz tartozó 77 vesetranszplantációs centrum között. Májtranszplantációk terén a harmadik legjobb teljesítményt nyújtja az intézmény a nyolc európai tagországot tömörítő nemzetközi szervezet friss összesítése szerint. 2015-ben összesen 263 szerv átültetését végezték el a klinikán.


Joggal divatos gyógynövény a homoktövis?

Ma már egyre több élelmiszer, például gyümölcslevek, lekvárok és édességek összetevői közt szerepel a homoktövis, ám a sokak által „csodabogyóként” számon tartott fanyar, narancssárga termésű homoktövis joggal tett szert nagy népszerűségre hazánkban, és mire jó valójában? – A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya válaszol a "csodabogyóval" kapcsolatos kérdésekre.


A rotavírus elleni védőoltás mellett érvel a Házi Gyermekorvosok Egyesülete

A rotavírus-fertőzés okozza a legtöbb, enyhébb vagy súlyosabb kiszáradást okozó, hányással, hasmenéssel járó betegséget a csecsemők és a kisgyermekek körében. 5 éves korára szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. A betegség 3-36 hónapos korban okozza a legsúlyosabb kórformákat. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az eddigi tapasztalatok alapján ismét a megelőzés és a védőoltás jelentőse mellett érvel.


Válaszol a szakértő: mit, mikor és hogyan sportoljon a gyerek?

Ki ne szeretné, hogy gyermeke egészséges és kiegyensúlyozott legyen? Ennek kiváló eszköze lehet a rendszeres sportolás, ám joggal merül föl a kérdés, hogy melyik életkorhoz mi illik, mikor milyen mozgásformát válasszunk gyermekünknek. – A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának mestertanára most válaszol a kérdésekre.



Információs központ és segélyvonal indul a ritka betegséggel küzdők számára

Napjainkban Európában 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka, vagyis kétezer emberből egyet érintő betegségben. A számuk Magyarországon közel 600 000-800 000. Az általános információhiány következtében a ritka betegségekben szenvedő betegek sok esetben diagnózis, kezelés, kutatás – így szinte minden remény – nélkül maradnak, azonban egy civil szervezet mostantól mentőövet és érdekképviseletet nyújt ezeknek a betegeknek.


Ész nélkül tömjük magunkba az antibiotikumot

A hatásos antibiotikumok hiánya 2050-re vezető halálok lesz a világon, figyelmeztet szakértők egy része, a Science magazin azonban úgy gondolja, egy magyarországi kutatócsapat lehet az, amelyik áttörést érhet el ebben a harcban. De tulajdonképpen mi is a gond az antibiotikum-használattal?