A kormány kedden hirdette ki, mennyit ad tartozásrendezésre az egészségügyi intézményeknek. Az összeg kevesebb lett a beígértnél – az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ennyiből nem lehet minden beszállítót kifizetni.
Több százezer emberéletet követelt, hogy az egészségügy a rendszerváltás óta nem szerepel a kormányzati prioritások között. Ez a terület is azok közt van, ahol Magyarország egyre jobban lemarad már nemcsak az EU-ban, hanem a visegrádi országokhoz képest is.
Magyarországon leginkább kampányszerűen tematizálja a kormány a reproduktív jogokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a társadalom egy részének nincs kiforrott véleménye – emiatt sem mindegy, hogy milyen keretezésben találkoznak ezekkel a témákkal az emberek – mutat rá egy friss kutatás. Az is kiderül belőle, hogy az abortusz megítélésében nem vagyunk elmaradva az európai átlagtól, többségükben még a vallásosak és a kormánypártiak sincsenek a tiltás mellett. A nők támogatóbbak a férfiakhoz képest, ugyanakkor az ítélkezés és az infantilizálás a nőgyógyászati ellátás során is előjöhet, a sürgősségi fogamzásgátlóról pedig még mindig él az a tévképzet, hogy a terhesség megszakítására jó.
Míg egy felmérés szerint a fél ország legfeljebb nézőként élvezi a sportot, egyre több magyar cég, szervezet ébred rá, micsoda lehetőségek vannak abban, ha a testmozgást csapatban végzik. Sok munkáltató ösztönzi, hogy a kollégák közösen nevezzenek be maratoni futóversenyekre – a gyakorlat a hosszútávfutók magányosságát is oldja, azonban még messze nem általános. A HVG pozitív példákat talált.
Amikor hasonlóképp jött ki a világ egy problémás időszakból, mint amit most várnak, az egészségipar egész jó befektetés volt, de most sok a bizonytalanság.
A járóbeteg-ellátásoknak már a harmadát a magánegészségügyben veszik igénybe a magyarok, a fekvőbeteg-ellátás fizetős formája viszont nem vonz tömegeket. HVG-Ténytár.
Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
A sürgősségi fogamzásgátló tabletta vénykötelességének eltörléséről szóló vita jutott el a női táskák tartalmáról szóló tanácsokig, amiről most az is kiderül, hogy az egyben kormányzati iránymutatás-e.
Lehetett volna sebész, akadémikus, sőt sikeres magánpraxist építő influenszer orvos, mégis a politikát választotta Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője. Mint mondja, pozíciókban egyelőre nem gondolkozik, és úgy érzi, hiába tagállami hatáskör az egészségügy, valamilyen szinten Brüsszelből is tud változást elérni. A gyógyítás és a betegekkel való kapcsolat azonban hiányzik neki. HVG-portré.