#Egyesült Államok


Miért kedden szavaznak? Miért kék és piros a jelöltek színe? Miért az elektorok döntenek? Gyorstalpalónk az amerikai elnökválasztás elé

Az amerikai választásoknál nincs bonyolultabb, hosszabb és költségesebb, pedig lényegében csak két párt versenyez egymással. A Fehér Házba nem feltétlenül az költözik be, aki a legtöbb szavazatot gyűjti. A képviselő- és szenátorjelölteket nem a pártjuk választja ki, előválasztáson kell kiharcolni a lehetőséget. A kampányokba ölhető pénz előtt nincs korlát. Szavazni nemcsak a kijelölt napon lehet, hanem hetekkel előtte is. És ahhoz, hogy valaki elnök legyen, nem egy választást kell nyerni, hanem 51 kisebbet. Magyarázatok és érdekességek.









Mit ér egy szerkesztőség függetlensége Jeff Bezos árnyékában?

Az amerikai elnökválasztási kampány nem várt elágazása a sajtószabadság kérdését is a felszínre hozta. A nagy múltú Washington Post újságírói most maguk lettek a hírek főszereplői, miután a tulajdonos a szerkesztőségen átlépve úgy döntött: a lap nem támogatja egyik jelöltet sem az idei elnökválasztáson. Sok munkatárs a saját felmondásával áll ki a szerkesztőség függetlensége mellett, és még erősebben kongatja a vészharangot a demokráciáért.



Financial Times: A Mol ügyvezetője szerint a Nyugat képmutató – "átcsomagolva" vásárol orosz energiahordozókat

Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója védelmébe vette, hogy Magyarország továbbra is vásárol Oroszországtól olajat és földgázt. A grúziai választások eredményével foglalkozik a Bloomberg, a Die Welt és a FAZ. A Washington Postban közölt cikkében Max Boot megkongatja a vészharangot, szerinte az Irán ellen intézett izraeli támadás után háború fenyeget a Közel-Keleten. A Guardian vezércikke Kamala Harris mellett kampányol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.