A kedvező árak és akciók mellett az alacsonyabb környezeti terheléssel járó, fenntartható működés is a napi gyakorlat része a Magyarországon jelen lévő nemzetközi élelmiszer-kiskereskedőknél. A multi áruházláncok folyamatos fejlesztésekkel teszik egyre zöldebbé tevékenységüket és ösztönzik vásárlóikat a környezetbarát megoldásokra, legyen szó a műanyag csomagolóanyagok csökkentéséről vagy a megújuló energia használatáról.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
A legnagyobb Magyarországon működő élelmiszerláncok 50-90 százalékban magyar forrásból szerzik be az általuk árult élelmiszert. Az Agrárminisztérium szerint a magyar agrárgazdaság és agrárpolitika érdeke is a nemzetközi piacok jó működése és a külkereskedelemben való aktív részvétel.
A színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fotoszintézis által támogatott folyamatra – derült ki az ELTE kutatóinak vizsgálatából. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek.
Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Már a háború előtt is „szankcionálta” az orosz piacot a több mint százéves családi vállalkozásként felépített MasterGood. Ifj. Bárány László, a baromfi-feldolgozó cég negyedik generációs vezetője arról is beszél, hogy idehaza az ágazatban az igazán nehéz év csak most következik.
Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.
A természet helyreállítását célzó új uniós környezetvédelmi szabályok erős indulatokat váltottak ki az agrárlobbi és az őket támogató európai pártok, illetve az EU intézményei körében. Mindez komolyan megkérdőjelezheti a közös klímacélok megvalósulását.
Mostantól csak jelzésértékű módon tüntetik fel a Sága márkajelzést a Master Good baromfihústermékein: fokozatosan kivezetik Magyarország egyik legismertebb brandjét.
Nem a kormány és nem is a piaci szereplők által alapított szervezet kapja meg ezt a feladatot – ez pedig az árak további növekedéséhez vezethet a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint.
Van olyan tejüzem, amely megtízszerezte az eredményét, de a legnagyobb is harmadával nagyobb nyereséget zsebelhet be. Az alapanyagot termelők sem jártak rosszul. Az ágazati szereplők szerint mégsem kecsegtető a helyzet.
Az élet biztosan rosszabb lenne banán nélkül - ebben még az is egyetért Magyarországon, aki amúgy nem kedveli a gyümölcsöt. A hozzánk sárgán kerülő gyümölcsből a legtöbb Ecuadorból érkezik Európába, mi a dél-amerikai országban néztük meg, hogyan indul el hosszú útjára az itteni szupermarketek felé. Riport.
Ecuador lehet a csokoládé őshazája, a helyiek azonban nem csak erre büszkék. A világ harmadik legnagyobb kakaótermelőjének számító országból kerül ki a magasabb minőségű kakaó kétharmada és mi a legnagyobb, ilyen fajtákkal foglalkozó farmra látogattunk el a tökéletes csokoládé nyomában. Riport.
A magyar kormány egyoldalú tilalmat vezetett be, ami helyett az EU nyomására csak egyeztetett intézkedést alkalmaznak, 25 helyett csak négyféle árura.
Kommunikációs fogásnak jó, valódi intézkedésnek kevésbé alkalmas a kormány kötelező akciózásról szóló terve. Bár a kis élelmiszerboltokra nem vonatkozik a kötelezettség, rajtuk csattanhat az ostor.
Az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, írja szerzőnk. Döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. És nem unta meg a „mocorgást". Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász részletes elemzése az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról.
Az EU szerint a gyenge tavalyi termés miatt nem okoz gondokat Magyarországon az ukrán gabonaimport. Brüsszel döntése szakmai tévedés, mondja a magyar kormány, viszont a válságban játszott saját szerepéről hallgat.
Az autó- és az akkumulátorgyártás is nagyot ment januárban, ennek ellenére visszaesett az ipar teljesítménye.
