Mi a hosszú élet öt alappillére? Kreatint csak a testépítők fogyaszthatnak? Min múlik, hogy 65 vagy 85 évig élünk? Mi történik, ha nem fogyasztunk bizonyos vitaminokat?
Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük. A magyar magánegészségügyi szektor egyik legbefolyásosabb szereplője szerint itthon annyian dolgoznak már a magánellátásban, hogy fennáll a veszély: ha valakit elüt a villamos, nem tudják majd hova beszállítani.
Nem ez az első alkalom, hogy kolozsvári születésű tervező egyik kreációját egy külföldi híresség viselte a vörösszőnyegen. A különleges fejdíszre azóta újabb megrendelést érkezett, a belőle született mémeken pedig sokat nevetett.
Havonta akár több napon keresztül nehezítheti meg nők tömegeinek mindennapjait a menstruációs fájdalom, aminek enyhítésére sokszor még a fájdalomcsillapító és görcsoldó szerek sem bizonyulnak elégnek. Erre jelenthetnek megoldást a különböző, hővel enyhítő eszközök, például a mikróban melegíthető plüssök és akár egy egyszerű, forró vízzel bevont melegvizes palack is.
A New York Post kérdésére az amerikai elnök kizárta, hogy kitoloncolná a brit királyi sarjat az országból. Szerinte épp elég baja van Harrynek Meghannal, aki Trump szerint „szörnyű egy nő”.
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
Hogyan képesek a macskák látszólag meghazudtolni a fizika törvényeit, és szédítő magasságokból leesve is a talpukra érkezni? És mi az a kritikus pont, ahonnan nagy valószínűséggel már nem úsznák meg ép bőrrel a zuhanást?
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Krisztinavárosban.
A fizikusok, repülőmérnökök pontosan el tudják mondani az elméleti hátteret, de vannak a néhányan, akik a saját bőrükön is megtapasztalták, mire képes a légnyomáskülönbség.
Nem kell minden nap órákat tölteni az edzőteremben, hogy jobban érezzük magunkat és fittebbek legyünk. Tippjeinkkel többet mozoghat úgy, hogy szinte észre sem veszi.
A jelenség mögött az utazási betegség áll, ami valójában nem is betegség, hanem az agyunk természetes válaszreakciója. Szerencsére a tudósok tudni vélik, hogy miként lehet elejét venni a rosszullétnek.
Jelentősen megdobhatja a havi számlákat, ha egész éjszaka feltekerve hagyjuk a fűtést, de a gazdasági szemponton kívül számos egészségügyi előnye is van, ha hidegebb szobában alszunk.