Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
A cég ügyében, amellyel Zsámbék szerződött, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és környezetkárosítás gyanúja miatt tett feljelentést a képviselő.
A Greenpeace és egy civil szervezet egy fél kilométeres partszakaszt tisztított meg. Olyan flakont is találtak szinte sértetlenül, amelyet már tíz éve kivontak a forgalomból.
Fenntarthatatlan módon élünk, a világ népessége évente közel háromszor annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes hulladékként feldolgozni, illetve újrateremteni. 2050-re hárommilliárd ember lakóhelyén alakulhatnak ki elviselhetetlen életkörülmények.
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyeknek a túlélés volt az elsődleges, sokak ebben az időszakban sem mondtak le sem a környezetbarát működésről, sem a társadalmi felelősségvállalásról. A Felelős Gasztrohős és a Netpincér közös díjának közönségnyertesét, a Szabad Bisztrót látogattuk meg.
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.