szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

A divat-, illetve a kozmetikai cégek a márka presztízsének védelme érdekében sokszor inkább megsemmisítik az el nem adott készletet, minthogy leértékelve árulják, vagy akár jótékony célokra ajánlják fel. Ennek a gyakorlatnak vetnének véget hamarosan a franciák – írta a The Fashion Law.

A francia törvényhozók 2020 januárjában fogadták el a hulladékok megelőzését célzó törvényt: ez várhatóan 2021 végén, vagy 2022 elején lép hatályba. Ennek értelmében a nem élelmiszer jellegű, eladatlan termékeket nem lehet majd hulladékgyűjtőkbe vinni, vagy elégetni, de a papíralapú blokkokat is betiltják.

A francia kormány szerint minden évben 630 millió euró értékben semmisítenek meg nem élelmiszeripari, eladatlan termékeket és ebből körülbelül 10–20 ezer tonna textiltermék.

A törvény hatályba lépése után a divatmárkáknak el kell adományozniuk, vagy újra kell hasznosítaniuk az eladatlan termékeket, hacsak azok nem jelentenek „egészségügyi, vagy biztonsági veszélyt.” Aki ezt nem tartja be, azt akár 15 ezer euróra is büntethetik, a döntéshozók pedig jogot formálnak arra, hogy a törvénysértésről online, vagy akár sajtóban is beszámoljanak – a jogsértő cég kárára és költségére.

Az Egyesült Királyságban a Környezeti Ellenőrző Bizottság (Environmental Audit Committe) kezdeményezte nemrég a kormánynál, hogy hozzon arra vonatkozó törvényt, hogy legyenek felelősek a vállalatok az általuk előállított hulladékért, egyelőre nem történt előrelépés az ügyben.

A francia törvénnyel párhuzamosan az Európai Bizottság is egy olyan kezdeményezést támogat több mint 101 millió euróval, amely azt segítené elő, hogy 2030-ra a tagországok a felére csökkentsék a hulladéktermelést.

A közelmúltban a brit Burberry keveredett botrányba, mert megsemmisítik az üzletekből visszakerülő termékeiket, de a svéd H&M cégről is kiderült, hogy tonnaszám égetik el az el nem adott ruháikat egy svéd hőerőműben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Zhvg

Kényszermunka, környezetszennyezés: bíróság előtt fognak felelni a divatcégek?

Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.