Ha sikeresen le akarjuk küzdeni a klímaváltozást, nem elég a legújabb tudományos eredményekre hagyatkozni, meg kell tanulnunk bízni a földből élő helyiek bölcsességében is. Részlet Mark Hertsgaard Forróság – Hogyan maradjunk életben a Földön a következő 50 évben című könyvéből.
130 millió lány nem élhet a tanulás jogával világszerte, pedig a nők oktatása nem csak a fejlődő országok életszínvonalában okozhat drámai javulást, még az éghajlatváltozást is segíthet leküzdeni.
Befelé bagatellizál, kifelé beszélve harcos klímabarátnak kezdi mutatni magát az Orbán-kormány. Van az a pénz, amennyiért megéri.
A hűtőszekrények és a légkondicionálók hűtőanyagát le kell cserélni olyanra, amely nem rongálja tovább az ózonréteget. Bármennyibe kerül is, törekedni kell a hűtőanyagok ártalmatlanítására.
Az egyetlen valódi megoldás a klímaváltozás ellen, vagy veszélyes alternatíva, ami elveszi a pénzt és az időt a megújuló energiaforrások elől. Élesen eltérnek a vélemények az atomenergiáról. Bemutatjuk az érveket pró és kontra.
2010-ben a magyarországi feketefenyők csaknem fele még nem szenvedett semmiféle betegségben, ma viszont már szinte mindegyik ilyen örökzöld fertőzött. A közismertebb erdeifenyők sincsenek túl jó állapotban, ennek a fajtának is már csak minden negyedik egyede egészséges.
Nehéz lenne forróbb témát említeni a hazai energetikában, mint a stabil gázellátás jövőjét. Rendszeresen felmerül, hogy Oroszország leállítaná szállításait Ukrajnán keresztül, ami idehaza gázhiánnyal fenyeget, mert a magyar igények nehezen elégíthetők ki az ukrán vezeték nélkül.
A világ egyik leghíresebb természetfotósa szerint az ember nemcsak pusztítani, hanem újjáépíteni is képes a környezetét. Ezt próbálja bebizonyítani 15 hektáros tanyáján a Kiskunságban, fotóin keresztül pedig ezt szeretné elősegíteni világszerte az emberek szemléletformálásával. Portréinterjú Máté Bencével.
Sportos és elegáns, színes és extravagáns, könnyed és mutatós. Más-más stílust képvisel a három fiatal magyar cipőtervező, ám a szándékuk ugyanaz: a fenntartható lábnyom.
A több szempontból is a „világ végének” számító ázsiai és afrikai falvakban egyre több helyen hoznak létre mini-elektromoshálózatokat. A napelemmel tölthető akkumulátoroknak köszönhetően a falvak „új életre” kelnek.
A drogériákat és az áruházak piperepolcait is utolérte már egy ideje a zöldláz: hódítanak a natúr kozmetikumok és parfümök, amelyekben csakis természetes növényi alapanyagokat használnak fel.
Miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kivezeti országát a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, a világ szeme a további jelentős szennyezőkre, Kínára és az EU-ra szegeződött. Az unió 2030-ig növeli a megújulók részesedését az energiamixből, ám azt a döntést, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, Magyarország, Lengyelország és Csehország megvétózta.
Egyre több városban vezetik be a dolgok internete segítségével működő intelligens hulladékgyűjtést, amely jelentős megtakarítást és tisztább környezetet ígér.
A csúcstechnológia és a hagyomány egyesül abban a városnegyedben, amelyet a Google anyavállalata, az Alphabet tervez felépíteni Toronto tóparti részén.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért döntő fontosságú lesz az épületek energiahatékonysága. Az Egyesült Államoktól kezdve Dél-Amerikán és Dél-Afrikán át Nyugat-Európáig számos nagyvárosban már alapkövetelmény a szén-dioxid-kibocsátás és az energialábnyom csökkentése, sőt, van ahol az új épületeknek kötelező áramot termelniük.
Új anyagokkal jelentősen növelhetők a napelemek celláinak hatékonysága. Elterjedésük forradalmat jelentene a napenergia hasznosításában, a szilikonalapú panelek ugyanis lassan elérik teljesítőképességük határát.
Eddig világszerte 26 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a klímaváltozás miatt, s számuk a század derekára sokszorosára nőhet.
Bőven a klímapara előtt, a kétezres években indult forprofit vállalkozások anno a spanyolviaszt találták fel azzal, hogy a fenntarthatóságból nemcsak művészi, hanem gazdasági szempontból is a legtöbbet igyekeztek kihozni. A bevétel persze nem mérhető a hasonló területen mozgó, esetenként akár dollármilliókat is érő külföldi cégekéhez – ezek kicsi, néha savanyú, nagyon magyar sikertörténetek.
A neves klímavédelmi civil szervezet, a Climate Action Tracker (CAT) látványos infografikával segít átlátni, hol áll az emberiség a klímavédelemben, azaz a túlélésért vívott közös harcban. Vigyázat, szpojler: példaértékű ország nincs a világon! Az EU és benne Magyarország sem lehet büszke teljesítményére, de még nem vagyunk a nagyon rossz vagy az elfogadhatatlan kategóriában.
Akinek túl elvont a klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra, az okulhat a sör és a whisky példájából: az előrejelzések szerint mindkét ital ára emelkedni fog a felmelegedés miatt.
