Évről évre nő a cipőiparon belül a sportcipők szegmense, ami azonban hatalmas karbonlábnyommal jár, mert a legtöbb sneaker szintetikus anyagokból, rengeteg víz és energia felhasználásával készül. Ezért ma már a vezető cipőgyártók is egyre inkább a különféle hulladékok újrahasznosításában gondolkodnak a tervezés során.
Óriási a túltermelés a divatiparban mind alapanyagból, mind késztermékből. Ezen enyhíthetne az upcycling, vagyis az értéknövelő újrahasznosítás, azonban manapság még számos kihívással néznek szembe az így alkotó divattervezők.
Soha nem látott hőség tombol az Északi-sarkvidéken, ahol a globális klímaváltozás sokkal erőteljesebben érezteti a hatását, mint a világ többi részén. A hagyományosan hideg vidékek felmelegedése a mi környezetünkben is súlyos következményekkel jár.
Dizájntermékek és házilagos megoldások is pótolhatják az egyszer használatos műanyag holmikat, amelyeknek jövőre el kell tűnniük.
Nem csak kerékpárutak felfestésével lehet javítani egy város élhetőségén, és a gyökeres változások megvalósítása nem feltétlenül tart évekig – bizonyítják a pandémia hatására kipróbált városigerilla-módszerek.
Rövidebb távokon hamarosan elindulhatnak az első kicsi, de kereskedelmi, azaz utasszállító e-repülők, de a sokkal nagyobb kerozinnal szálló gépeket csak évtizedek múlva válthatják fel.
A kormánypolitika kedvezményezettjeinek érdekeit hatékonyabban szolgálják a klímavédelmi akcióterv agrárintézkedései, mint a növény- és állatvilágét. Holott az élelmiszer-ellátás a tét.
Leisztinger Tamás lehet a befutó egy újrahasznosító cég megvásárlására, ami az állami intézkedések után remek pozícióba kerülhet. Közben kérdés, hogy ha a kormány ellenőrzése alá vonja az újrahasznosítását, érvényesülhetnek-e egyidejűleg a klímavédelmi célok is.
Ígéretes kutatásokkal igyekeznek munkára fogni azokat a baktériumokat, amelyek valamikor akár még az űrhajókat is elrepíthetik a Marsra.
Az egyre több európai nagyvárost összekötő éjszakai vonatozás divatja új frontot nyithat a vasút és a környezetszennyező repülők vetélkedésében.
Karácsony Gergelyék zöldpolitikájába nehezen illeszthetők az energiazabáló buborékok, arról nem is beszélve, mibe kerülnek.
Az EU-s tiltás gúzsba köti az iparágat, mert nehéz olyan alternatív kísérleti módszereket kitalálni, amelyek pótolhatják az állatkísérleteket. Ha mégis lennének ilyenek, akkor viszont a cégeknek a határ a csillagos ég, mert immár a legnagyobb piacot jelentő Kínában is eladhatók állatkísérletek nélkül készülő kozmetikai cikkek.
A Google anyacégéhez, az Alphabethez köthető vállalkozás egészen különleges módon reformálná meg a szélenergia-termelést.
Katonai technológia, műholdak és más hi-tech megoldások nélkül ma már nem is érdemes tűzoltani és füstugrani.
Baktériummal színezett anyagok, bambuszszövet, újrahasznosított poliészter, vegán bőr és társaik: a Föld és a környezetszennyező divatipar mentsvárai – legalábbis a közvélemény és az ezeket használó divatmárkák szerint. De vajon mennyire törekszik zöldülésre a textilgyártás?
A szűnni nem akaró, példátlanul súlyos bozóttüzek sem győzték meg az ausztrál kormányt a klímaváltozás veszélyéről, mert annak elismerése súlyos döntéseket követelne a gazdaságban.
Pár éve még utópiának tűnhetett, mint annak idején a repülőgép, ma már sokan kísérleteznek a villámkapszulával, amelynek ráadásul kicsi a karbonlábnyoma. A Hyperloopot már Magyarországra is megálmodták.
Majdnem kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy az elektromos meghajtású járművek álma valóra váljon. A belső égésű motor napjai meg vannak számlálva, de néhány évtizedig még biztos velünk marad.
A túlhalászás és nagyüzemi akvakultúra helyett ajánlott módszerek megoldanák az emberiség élelmezési gondjait, és a fenntartható energiaellátáshoz is hozzájárulnának.
Óriási mennyiségű szén-dioxid légkörbe bocsátását kerülhetjük el, ha az erdőirtás, a bányászat és a népességnövekedés által fenyegetett földek az őslakosok kezében maradnak.
