Leisztinger Tamás lehet a befutó egy újrahasznosító cég megvásárlására, ami az állami intézkedések után remek pozícióba kerülhet. Közben kérdés, hogy ha a kormány ellenőrzése alá vonja az újrahasznosítását, érvényesülhetnek-e egyidejűleg a klímavédelmi célok is.
Ígéretes kutatásokkal igyekeznek munkára fogni azokat a baktériumokat, amelyek valamikor akár még az űrhajókat is elrepíthetik a Marsra.
Az egyre több európai nagyvárost összekötő éjszakai vonatozás divatja új frontot nyithat a vasút és a környezetszennyező repülők vetélkedésében.
Karácsony Gergelyék zöldpolitikájába nehezen illeszthetők az energiazabáló buborékok, arról nem is beszélve, mibe kerülnek.
Az EU-s tiltás gúzsba köti az iparágat, mert nehéz olyan alternatív kísérleti módszereket kitalálni, amelyek pótolhatják az állatkísérleteket. Ha mégis lennének ilyenek, akkor viszont a cégeknek a határ a csillagos ég, mert immár a legnagyobb piacot jelentő Kínában is eladhatók állatkísérletek nélkül készülő kozmetikai cikkek.
A Google anyacégéhez, az Alphabethez köthető vállalkozás egészen különleges módon reformálná meg a szélenergia-termelést.
Katonai technológia, műholdak és más hi-tech megoldások nélkül ma már nem is érdemes tűzoltani és füstugrani.
Baktériummal színezett anyagok, bambuszszövet, újrahasznosított poliészter, vegán bőr és társaik: a Föld és a környezetszennyező divatipar mentsvárai – legalábbis a közvélemény és az ezeket használó divatmárkák szerint. De vajon mennyire törekszik zöldülésre a textilgyártás?
A szűnni nem akaró, példátlanul súlyos bozóttüzek sem győzték meg az ausztrál kormányt a klímaváltozás veszélyéről, mert annak elismerése súlyos döntéseket követelne a gazdaságban.
Pár éve még utópiának tűnhetett, mint annak idején a repülőgép, ma már sokan kísérleteznek a villámkapszulával, amelynek ráadásul kicsi a karbonlábnyoma. A Hyperloopot már Magyarországra is megálmodták.
Majdnem kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy az elektromos meghajtású járművek álma valóra váljon. A belső égésű motor napjai meg vannak számlálva, de néhány évtizedig még biztos velünk marad.
A túlhalászás és nagyüzemi akvakultúra helyett ajánlott módszerek megoldanák az emberiség élelmezési gondjait, és a fenntartható energiaellátáshoz is hozzájárulnának.
Óriási mennyiségű szén-dioxid légkörbe bocsátását kerülhetjük el, ha az erdőirtás, a bányászat és a népességnövekedés által fenyegetett földek az őslakosok kezében maradnak.
Ha sikeresen le akarjuk küzdeni a klímaváltozást, nem elég a legújabb tudományos eredményekre hagyatkozni, meg kell tanulnunk bízni a földből élő helyiek bölcsességében is. Részlet Mark Hertsgaard Forróság – Hogyan maradjunk életben a Földön a következő 50 évben című könyvéből.
130 millió lány nem élhet a tanulás jogával világszerte, pedig a nők oktatása nem csak a fejlődő országok életszínvonalában okozhat drámai javulást, még az éghajlatváltozást is segíthet leküzdeni.
Befelé bagatellizál, kifelé beszélve harcos klímabarátnak kezdi mutatni magát az Orbán-kormány. Van az a pénz, amennyiért megéri.
A hűtőszekrények és a légkondicionálók hűtőanyagát le kell cserélni olyanra, amely nem rongálja tovább az ózonréteget. Bármennyibe kerül is, törekedni kell a hűtőanyagok ártalmatlanítására.
Az egyetlen valódi megoldás a klímaváltozás ellen, vagy veszélyes alternatíva, ami elveszi a pénzt és az időt a megújuló energiaforrások elől. Élesen eltérnek a vélemények az atomenergiáról. Bemutatjuk az érveket pró és kontra.
2010-ben a magyarországi feketefenyők csaknem fele még nem szenvedett semmiféle betegségben, ma viszont már szinte mindegyik ilyen örökzöld fertőzött. A közismertebb erdeifenyők sincsenek túl jó állapotban, ennek a fajtának is már csak minden negyedik egyede egészséges.
Nehéz lenne forróbb témát említeni a hazai energetikában, mint a stabil gázellátás jövőjét. Rendszeresen felmerül, hogy Oroszország leállítaná szállításait Ukrajnán keresztül, ami idehaza gázhiánnyal fenyeget, mert a magyar igények nehezen elégíthetők ki az ukrán vezeték nélkül.
