Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Erik Meijaard, a Kenti egyetem professzora Indonéziában pálmaültetvényeken kutatott, amelyeket sokat „ostoroznak” az ökoszisztémára és az élővilágra gyakorolt hatása miatt. S míg a pálmaolajra világszerte mondhatjuk, hogy közutálatnak örvend és ellenségnek kiáltották ki, a kókuszolajból készült termékeket nem váltanak ki ellenérzést az emberekből.
A pálmaolajhoz hasonlóan a kókuszolaj is szinte mindenben benne van. Meijaard a The Conversation-ön megjelent írásában arra is kitért, hogy a világon 20 millió hektárnyi pálmaültetvény létezik, míg kókuszültetvényből „csak” 12,5 millió hektár, azonban a kókuszpálmát többnyire trópusi szigeteken ültetik – azaz olyan helyeken, amelyek a világon az egyik leggazdagabb élővilággal rendelkeznek. A kókuszolaj termelésnek pedig rendkívül negatív hatása van a trópusi biodiverzitásra.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatása is arra az eredményre jutott, hogy a kókuszolaj termelés pusztítóbb az élővilágra: míg az olívatermesztés (metrikus tonnánként) „csak” 4,12; a pálmaolaj 3,78; addig azonban a kókuszültetvények 20,2 fajt sodornak veszélybe.
A kutató azt is kiemelte, hogy a kókuszolajtermesztés már közvetlenül hozzájárult egyes fajok kihalásához, így több madárfajéhoz is, és számos kisebb emlős természetes élőhelyét súlyosan fenyegeti. Arra is kitért, hogy valamilyen szinten termesztésen minden környezeti károkkal jár, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az olívatermesztésnek még például kevésbé vizsgálták a környezeti hatásait, az IUCN adatai alapján viszont veszélyesebb az élővilágra, mint a pálmaolaj termesztés. A spanyol olívaültetvények miatt csak 2019-ben 2,6 millió madár pusztult el. A bojkott helyett azonban a kutató azt is kiemelte, hogy a fenntartható termesztést kellene szorgalmazni.
