A feszültségekkel teli világban ma olyan vállalatvezetőkre van szükség, akik a szabályozást mankóként használják ahhoz, hogy a vállalat egészét és érdekeltjeinek életét javítsák. Ehhez ad pár tanácsot szerzőnk, akivel közösen készül a HVG ESG Top 40 listája is.
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁfa rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Átlagos koncentrációs idejük 8 másodperc, így a befektetési döntéseikben meghatározóak az influenszerek tanácsai.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése. A változtatás érdekében a legnagyobb magyarországi cégeket tömörítő BCSDH ötpontos akciótervvel állt elő.
Meg kell találnunk, hogyan tudunk szerepet vállalni a klímavédelmi munkában – mondta a HVG-nek Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Az interjú rövidebb, szerkesztett változata az október 10-én publikált HVG Fenntartható Fejlődés 2025 magazinban jelent meg.
Az ingatlanszektornak és az építőiparnak is lesz mivel szembenéznie a következő évtizedekben. Bizonyos változásokat már tapasztalhatunk: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és az éghajlatváltozás nyomán egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzé tette a Fit for 55 nevű átállási tervezetét is – ennek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásban is le fognak csapódni. Vagyis: ma nehezebben becsülhető az ingatlanok várható jövőbeli hozama.Októberi hírlevelünkben Varga András, a KPMG ingatlan-tanácsadás menedzsere foglalja össze, mivel érdemes számolni a jövőben az ingatlanszektorban és az építőiparban is.
A jegybank ajánlását 2025 júliusától kell alkalmazni az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében. Ez az összegküszöb később fokozatosan egyre alacsonyabbra kerül.
Lassan kezdenek odafigyelni a magyar vállalatok a fenntarthatósági célokra, de akik belevágtak ebbe, azok közül sokaknak üzletileg is megérte.
Egyre több befektető venné figyelembe a zöldszempontokat, ha kiismerné magát a különféle minősítések dzsungelében. Márpedig ez nem jár különösebb lemondással a hozam terén.
Az üzleti életben egyre fontosabbá válik, hogy a vállalatok a profitmaximalizáláson túl – tényleg – figyelmet fordítsanak a környezeti hatásukra. Ehhez szükséges tisztában lenniük a stratégiai teljesítményükkel az ESG dimenziói mentén is. Az új uniós szabályozások miatt az érintett vállalatoknak a 2024-es évet elhagyva kötelező lesz fenntarthatósági jelentést készíteniük. Szeptemberi hírlevelünkben Deme Ágnes, a KPMG menedzsere és Korláth-Túri Tímea, a KPMG tanácsadója segít eligazodni, mit is jelent mindez a gyakorlatban.
Nincs tisztában azzal a magyar cégvezetők jelentős része, hogy milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb nehézség a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány.
Különösen a mostani nyárban megsülve senkinek nem kell bemutatni a globális klímaválságot: átmenés hüllőbe, jégakkuk, hajvizezés, folyamatosan zúgó klímák, vitatkozás a megfelelő beállításokon, vizes törölköző, hidegzuhany, csapkodás átmelegedett tavakban. Aki számára mindez ismerős, még nagyon jól is járt, mert áramhoz és vízhez jutott. A kilátás nem biztató, de az európai szabályozás igyekszik utolérni a helyzetet.Nagy Julianna, a KPMG senior managere az első ESG-hírlevelben gyorstalpaló összefoglalót ad az alapfogalmakról: mi az a természetvesztés, mit jelent a klímakockázat, és miért érdemes összebarátkozni ezekkel a betűkkel: CSRD, CSDDD, SFDR.
A hvg360-al közösen elindított ESG tudásmegosztó hírlevelünk célja, hogy olvasóinkat széles körben és magas színvonalon tájékoztassuk, a fenntarthatóság és az ESG témákhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat strukturáltan adjuk át.
Változó pénzbeáramlás és szabályozás jellemzi a befektetési alapokat. A problémákról és a kilátásokról a HVG több hazai alapkezelőt kérdezett.
Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét.
Eddig még csak a német cégek magyar beszállítói és a legnagyobb vállalatok találkoztak azzal, hogy az új fenntarthatósági szabályok miatt jókora adatszolgáltatással kell foglalkozniuk, viszont hamarosan sokkal több cégnek kell ezzel is törődnie.
A fogyasztóknak is ajánlott olvasmány az ESG-határozó, ha tudni akarják, mennyire elkötelezett egy vállalat a zöld működés mellett.
A bankszektor, a szabályozó testületek, valamint a civil szféra is kedvezően fogadta az ESG-besorolás új uniós szabályozását, sok múlik azonban annak betartatásán.
