Az elsők számára különösen hasznos lesz az ESG-megfelelőség elérése, az utolsóknak viszont hátrányt jelent majd, hogy a végére maradnak – véli Király Imre környezetvédelmi tanácsadó. A zöldre festésbe pedig a legjobb szándék mellett is bele lehet csúszni.
A magyar fogyasztók hiába próbálnak egyre inkább környezettudatosak lenni, a versenyhivatal szerint az élelmiszerpiacon szinte elvesznek a zöldállítások között. A hivatal a helyzet javítására vállalati önkorlátozást és állami beavatkozást javasol. Domokos László írása.
Miért fontos egy cég hagyatéka és hogyan gondolkodik egy fenntartható vállalat vezetője? Mi az az ESG és hol tart az alkalmazása itthon? Mi az a fánkgazdaság és mi az az ikigai? Ez mind kiderült zöld podcastunk különkiadásából.
Dinamikusan csökkenti saját karbonlábnyomát a magyar jegybank, amely harmadszor publikálta klímakockázati jelentését. A készpénzellátásnál a folytatás a bankokon és a szállítócégeken múlik. Domokos László írása.
Hamarosan kockázati tényezőként értékelik a hitelezők, ha az adós vállalat nem fenntartható módon működik. Első körben azonban még nem büntetik, csak feltérképezik ügyfeleiket a bankok.
Jövő májustól egyszerre kétféle új nem pénzügyi jelentést is el kell készíteniük a nagyvállalatoknak, de a beszállítóik is jól teszik, ha összegyűjtenek minden adatot, hogy bizonyítani tudják fenntartható működésüket.
A magyarországi befektetési alapok többségének kezelői nem áldozzák fel a magas hozamokat az ESG oltárán. A minősítések egyelőre nem elég megbízhatók, de valami már elkezdődött.
A nagy gazdasági blokkok közül az EU-ban szabályozzák először a vállalatok ESG-minősítését és az azokat végző cégeket. Így egységesebbé és átláthatóbbá válnak az értékelések, lelepleződhetnek a magukat a ténylegesnél zöldebb színben feltüntetők.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.
Bár fontos a belső motiváció, az ESG rendszere sokat segít abban, hogy a vállalat maga jobb legyen – vallja Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, az ESG top 40-et készítő csapat vezetője. Domokos László interjúja.
Húsz éve adta ki a Magyar Telekom az első fenntarthatósági jelentését, és azóta is töretlenül elkötelezett a fenntartható szolgáltatások és vállalatirányítás iránt. Daria Dodonova pénzügyi vezérigazgató-helyettes segített nekünk betekinteni Magyarország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója fenntarthatósági jelentésének sorai közé.
Rendhagyó lista készült, immár másodszor, a legnagyobb magyar cégekről: megmutatja, milyen felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
A HVG új melléklete azoknak a legnagyobb hazai vállalatoknak a rangsorát közli – immár másodszor –, amelyek a legjobban érvényesítik azt a minőségbiztosítási szabályrendszert, az ESG-t, amely alapján tudható, hogy a profiton és az árakon kívül a fenntartható, humánus működés szempontjait is tisztelik.
Immár második alkalommal készült el a HVG és a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadó cég közös listája, amely a magyarországi nagyvállalatokat fenntarthatósági, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási (ESG) szempontok alapján állítja rangsorba. Hasonló széles körű lista vagy értékelés korábban nem készült itthon.
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra.
Bár az Európai Unió tagállamainak 2024 nyaráig kell átültetniük a saját jogrendjükbe az ESG-re vonatkozó egyik fontos irányelvet, a magyar kormány már most benyújtotta az ESG törvényről elkészített javaslatát az Országgyűléshez, így az – elfogadása esetén – már január 1-jén életbe léphet. Az új ESG-törvény egy másik – még az unióban el sem fogadott – ESG irányelv tervezet legfőbb rendelkezéseit is hatályba léptetné. A CMS jogász szakértőinek segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A 23. órában vagyunk a klímakatasztrófa előtt, ami ellen a befektetők is tehetnek – véli Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás terület globális értékesítési igazgatója.
Az EY 17 EU-tagállamot – köztük Magyarországot is – vizsgáló tanulmánya szerint komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet hazai vállalatok a fenntarthatóság területén. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a társaságoknak érdemes szakértő tanácsadóval mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet, hogy szükség esetén megkezdhessék a felkészülést. Az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjének vendégcikke.
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
A nem pénzügyi információk közzététele nagyvállalati szinten nem újdonság, nemsokára azonban még szélesebb körtől várja ezt el az EU. Ami viszont ennél is súlyosabb: a cégek befektetői, hitelezői is egyre jobban figyelnek rá. Mi az az ESG, és miért fontos tudni róla?
