A Fidelity elemzői szerint nem elégségesek azok az erőfeszítések, amelyeket a cégek a 2030-as nettó zéró karbonkibocsátás elérése érdekében tesznek. További finanszírozás, technológiai innováció és szabályozás − csupán néhány a megjelölt területek közül, melyeken előrelépésre van szükség, ha be akarjuk temetni a célok és a valóság közötti szakadékot.
Interjú Peter Gazikkal, a Yettel vezérigazgatójával ESG-ről, fenntarthatóságról, rövid és hosszú távú célokról.
Ahogy mi, emberek, úgy a cégek is mindig lehetnek jobbak, fenntarthatóbbak – vallja Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, az ESG-lista top 25-öt készítő csapat vezetője.
Környezet, társadalom, vezetés – az ESG betűszó új megközelítést hoz a vállalatok, így közvetetten minden ember fenntartható életmódjába. Arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mivel több a greenwashingnál, Jamniczky Zsoltot, az E.ON vezérigazgató-helyettesét és Simák Pált, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük fenntarthatósági podcastunkban.
Először készült olyan lista, mely környezeti, társadalmi és vállalatirányítási – az angol rövidítés alapján – ESG-szempontok szerint értékeli a magyarországi cégeket. A Planet Fanatics' Network fenntarthatósági tanácsadó cég és a HVG közös rangsorolása szerint a Magyar Telekom végzett az élen 2023-ban.
Rendhagyó lista készült a legnagyobb magyar cégekről: megmutatja, hogy milyen felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
Mind az EU-ban, mind az USA-ban egyre inkább a vállalati stratégia része az úgynevezett ESG-követelmények betartása. Bár még komoly kihívást jelent az átláthatóság és a minőségi adatszolgáltatás, a fenntarthatóság mérhető hasznot hoz. A legnagyobb magyar cégekről rendhagyó listát készített a Planet Fanatics Network fenntarthatósági tanácsadócég és a HVG. A rangsor, amelyet az olvasók a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban és a hvg360-on találnak majd meg, megmutatja, hogy üzleti jelentőségük mellett mennyire felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
A Z generáció tagjait aktívan foglalkoztatja a fenntarthatóság, így a magas ESG-minősítéssel rendelkező vállalatok nagyobb eséllyel tudják megszólítani az ebbe a korosztályba tartozó munkavállalókat. A legnagyobb magyar cégekről rendhagyó listát készített a Planet Fanatics Network fenntarthatósági tanácsadócég és a HVG. A rangsor, amelyet az olvasók a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban és a hvg360-on találnak majd meg, megmutatja, hogy üzleti jelentőségük mellett mennyire felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
A fenntarthatósági jelentés nem csodaszer, de képes növelni a vállalati működéshez kapcsolódó transzparenciát, aminek alapján a finanszírozók tájékozottabb döntéseket tudnak hozni. Kérdés, képesek-e megoldani a hazai cégek a szintlépést. A legnagyobb magyar cégekről rendhagyó listát készített a Planet Fanatics Network fenntarthatósági tanácsadócég és a HVG. A rangsor, amelyet az olvasók a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban és a hvg360-on találnak majd meg, megmutatja, hogy üzleti jelentőségük mellett mennyire felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
Nem könnyű a kérdés. Amikor mindenki azon küzd, hogy valahogy kigazdálkodja az egekbe szökött energiaárakat, a vállalkozások megpróbálnak talpon maradni, sajnálatos módon, de érhetően kevesebb figyelem juthat a környezettudatossági szempontokra, arra a bizonyos ESG-re. De azért van erre is megoldás.
Érzékelhető, hogy a befektetési lehetőségeket kereső tőke egyre jobban értékeli a zöld befektetéseket, miközben a kötvényeket kibocsátók is kedvezőbb feltételekkel tudják felhasználni a bevont forrást – véli Szécsi Balázs, az Alteo Nyrt. tranzakciós menedzsere és befektetői kapcsolattartója.
Nemsokára a kétszeres FIABCI-díjas Millennium Városközpont utolsó eleme is elkészül, ahol a minőség, a fenntarthatóság és a kellemes irodai környezet hármasa köszön vissza. A belvárostól szinte pár lépésre találjuk Budapest egyik legizgalmasabb, legdinamikusabban fejlődő negyedét, ahol kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha a jövőbe lépnénk be. A TriGranit megküzdött a Covid okozta nehézségekkel, és átadták a Millennium Gardens északi tornyát, aminek apropóján Makk Károly Dömötörrel, a TriGranit bérbeadási igazgatójával és Borbély Csaba projektigazgatóval beszélgettünk.
Az előző évszázadban a fényképészet volt az egyik legnagyobb felvevő ipara a szürke nemesfémnek, mára azonban drasztikusan átalakult az ezüst keresleti oldala, és főleg a nyomtatott áramkörök és a napelemcellák gyártása során vált kiemelkedően fontos alapanyaggá.
Megkapta használatbavételi engedélyét a Millennium Gardens irodaház első üteme. Ennek apropóján Makk Károly Dömötör és Nagy Marcell, a TriGranit bérbeadási vezetője, illetve fit-out specialistája beszélgetett velünk arról, hogy mi az, amit egy 21. századi A+ kategóriás irodaház fejlesztésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ha válság- és jövőálló befektetéseket keresünk, ma már nem kell lemondanunk arról, hogy pénzünk egyszerre termeljen hozamot, és szolgálja a közösség, a környezet és a jövő generációjának érdekeit. Az ESG-befektetések ezt a kettős hasznot nyújtják, azonban ma még nem elég szabályozott a piac ahhoz, hogy szakértők nélkül átlássuk az ezen termék mögötti valós szándékokat. De mik ezek az ESG-befektetések? A részletekről Varga Ádámmal, az Erste Befektetési Zrt. termékfejlesztési vezetőjével beszélgettünk.
Közhely, nyilván, de mégis igaz: az ember a legritkább esetekben tagadja meg önmagának azt a részét, amelyik szereti a könnyebbik végén megfogni a dolgokat. Még akkor is, ha klímaválságról van is szó, még akkor is, ha egyébként nyitottak és érzékenyek is vagyunk a problémákra, az ezekre adott lehetséges válaszokkal összefüggő ráfordításainkat igyekszünk minimalizálni. Szécsi Balázs véleménycikke.
Gyorsuló infláció és háború a szomszédban – lehet kezdeni újraírni a zöld terveket. Simon Anita véleménycikke.
Egyre többet hallani az ESG-alapokról, -vállalatokról és -befektetésekről. Mégis, sokak számára a növekvő népszerűség ellenére sem tiszta teljesen, mi fán teremnek ezek a konstrukciók. Mitől zöldek és mit jelent a nevükben az E, az S és a G? Mitől hasznosak a társadalom számára is? Pontokba gyűjtöttük a legfőbb fogalmakat és elveket, amelyek mentén érdemes ilyen befektetésben gondolkodni.
A napokban ért véget a COP 26, az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, amelyen az állam- és kormányfők tettek kibocsátáscsökkentési, illetve karbonsemlegességi vállalásokat. A cél a globális felmelegedés megállítása, az átlaghőmérséklet emelkedésének az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 fokon belül tartása. De nem kizárólag az államok szintjén lehet tenni egy élhető jövőért, mi magunk is hozzájárulhatunk a klímacélokhoz, akár befektetéseinken keresztül.
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
