Az utóbbi években a fegyvergyártó és olajipari cégekre érte meg a legjobban tenni, ám a „zöldalapokból” ezeket elvben kizárják. A befektetőkben ma még nagyobb a hozaméhség, mint a felelősség; az online üzletelők a tudatosabbak.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
„Elkényeztetetté váltunk: ma már a 15–20 éves irodaházakat is öregnek tekintjük, és azonnal új épületeket húzunk fel a helyükre” – mondta Tomasz Lisiecki, a TriGranit vezérigazgatója. Az októberben megvásárolt Bartók Ház ugyan 22 éves, megfelelő korszerűsítéssel és fejlesztésekkel azonban komoly értéknövekedési potenciált hordoz. A TriGranit a jövőben is hasonló beruházásokat tervez, miután 2024 augusztusában a cseh központú DRFG Investment Group megszerezte a vállalat 100%-os tulajdonrészét. A vezérigazgatóval többek között az elmúlt év tapasztalatairól és az akvizíció előnyeiről beszélgettünk.
Egyre több magyarországi vállalat rendelkezik már kidolgozott fenntarthatósági stratégiával, ám még mindig kevés a valós cselekvés. Aggasztó, hogy hiába terjed az újrahasznosítás, gyorsabban nő a fogyasztás, ezért a világon a körforgásosság mértéke csökken – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.
Recseg-ropog az európai fenntarthatósági törekvéseket megtestesítő ESG-szabályozás. A Trump-kormányzat megtiltaná az amerikai cégeknek a jelentések leadását, de több európai tagállam is nyíltan lázadozik a bürokratikus terhek ellen. Az Európai Parlamentben eközben meddő vita zajlik.
Szűkítik azon vállalkozások körét, amelyek esetében ESG-adatok közléséhez kötik a vállalati hitelfelvételt. Csak azoktól várják el, akiknek általában is el kell készíteniük a saját fenntarthatósági jelentéseiket, a többiek még kapnak haladékot.
Az SZTFH 2026. január 1-jétől bírságolhat az ESG-törvény alapján, ennek tételeit rendezné most az NGM egy rendeletben.
Az Európai Unió bármikor képes példát mutatni a világnak, ha a körforgásos gazdaság szabályainak elfogadásáról van szó és célokat kell kitűzni, de a végrehajtásban valahogy szinte mindig Kína kerül az élre.
Szabályok, elvárások, hitelfelvétel, konkurencia. Mióta megszületett az EU-s javaslatcsomag, újra meg újra eszünkbe juthat a mondás, hogy „a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”.
Mit jelent az, hogy egy üzleti vállalkozás felelősségteljesen működik? Ezt úgy kell megválaszolniuk a vezetőknek, hogy félreteszik a szóvirágokat.
Donald Trump amerikai elnök nekimegy az ESG-nek, mondván: az visszafogja a gazdasági növekedést. Az érintett szereplők aggódnak, de úgy vélik, korai temetni a keretrendszert.
A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
Zöldpolitika kaphat támogatást az Orbán-kormánytól: az Energiaügyi Minisztérium hajlik arra, hogy a fuvarozók pénzügyileg jobban járjanak, ha a kamionokat vonatra rakják, és ezzel nagyságrendekkel csökkentik a széndioxid-kibocsátásukat. Januártól megszűnt a közúti fuvarozók eddigi támogatási rendszere, ami mérsékli a motivációjukat a környezetbarát fejlesztésekre, ezen javítanának a mostani tervek.
A globális trendekkel összhangban 2024-ben a magyar nagyvállalatok több mint háromnegyede tett közzé fenntarthatósági jelentést, a kibocsátási célok és a lényegességi felmérés gyakorlatát tekintve pedig felül is múlják a világátlagot. Nagy Julianna szenior menedzser és Anga Adrienn menedzser összefoglalója a KPMG ehavi ESG hírlevélében.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
Az ESG célja az, hogy a valóban egyre sokasodó gondok közepette vezérfonalat nyújtson a vállalatoknak működésük fenntarthatóbbá tételéhez, a fogyasztóknak pedig a tudatosabb döntéshozatalhoz. A zCast idei második adásában tisztázzuk az ESG pontos jelentését és jelentőségét, a vele járó kötelezettségeket, de ami a legfontosabb: szakértőink rávilágítanak, hogyan lássunk benne lehetőséget.
A beszállítói láncot és az etikus működést érintő szigorú ESG-szabályok ártanak az amerikai cégek versenyképességének.
A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú.
