szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Öt év alatt tízszer annyi esetben tett javaslatot büntetésre az EU Csalás Elleni Hivatala, mint az uniós átlag.

Öt eljárást zárt le Magyarország esetében az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2019-ben – derül ki a szervezet most kiadott éves jelentéséből. A hivatal az EU-pénzek nem megfelelő felhasználást vizsgálja, ilyen esetekben ajánlást tehet az Európai Bizottságnak a támogatások visszafizettetésére, a nemzeti hatóságoknak pedig nyomozás lefolytatására.

Magyarország esetében az öt lezárt eljárás közül két esetben tett ajánlást az OLAF büntetésre.

Ezt a listát a románok vezetik, ahol 11-ből kilenc ügyben tárt fel visszaélést a szervezet. Az idei jelentésből nem derül ki, hogy az eljárások közül hányban tették a hatóságok a feljelentést, és hányban más – korábban Magyarország esetében az utóbbi volt a jellemző.

Természetesen nem minden szabálytalan felhasználás jelent visszaélést, ám Magyarország esetében mindkettő aggasztó méreteket ölt. Az OLAF összesítése alapján

2015–2019 között a strukturális és beruházási alapokból kifizetett EU-támogatások összegének 3,93 százalékánál tettek ajánlást büntetésre

(ez alapesetben a kifizetett pénz visszaszedését jelenti, az összeget aztán más célra felhasználhatja az ország). Ezzel toronymagasan Magyarország az első ezen a listán, a második helyen szereplő Szlovákia esetében 0,53 százalék ez az arány. Az uniós átlag pedig 0,36 százalék – a magyar eredmény tizede.

Az eredmény nem különösebben meglepő, hiszen az OLAF-jelentések évről évre ugyanerre az eredményre jutnak. Sőt, az arány növekszik, hiszen egy évvel korábban még 3,84 százaléknál tártak fel szabálytalanságokat.

Nem meglepő, hogy nálunk zárult a legtöbb vizsgálat (ebben az időszakban 43) a visszafizetésre tett ajánlással – az unió 28 tagországában összesen 235 ilyen döntés született, a második helyen itt a románok szerepelnek, negyvennel.

Szlovákia vezeti azt a listát, amely azt összesítette, hogy a feltárt szabálytalanságok összesen a kifizetések mekkora hányadát érintették. Náluk 21,03 százalék volt ez az arány, nálunk 1,41. Összesen 485 millió eurónyi támogatásnál javasolt büntetést a hivatal, amely 181 vizsgálatot zárt le és 252 ajánlást tett.

Az OLAF-eljárások fényében érdekes, hogy a nemzeti hatóságok (az ügyészség) az ajánlások közül hány esetben emeltek vádat. Magyarországon ez az arány 47 százalék – 18 ügyben nem jutott el idáig az ügy.

Ennek ellenére Magyarországon talán jobban ismerik az OLAF nevét, mint bármelyik más tagországban: a 4-es metró ügye és az Elios-ügy is az OLAF kezdeményezésére indult el, ám amíg előbbinél végtelen hosszúságú ügy kerekedett, utóbbinál az ügyészség rendre elvetette, hogy bűncselekmény történt volna. A kormány az EU előtt azért nem védte meg az igazát, a támogatást ugyan visszavonták, ám azt állami forrással, a magyar adófizetők pénzéből mégis kifizette a támogatottaknak a kormányzat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az orvoskamara szerint le kellene állítani a halasztható műtéteket a járványkórházakban, mielőtt még nagyobb baj lesz

Az orvoskamara szerint le kellene állítani a halasztható műtéteket a járványkórházakban, mielőtt még nagyobb baj lesz

Újabb kupé divatterepjáró: itt az Audi Q5 Sportback

Újabb kupé divatterepjáró: itt az Audi Q5 Sportback

Hét év fegyházra ítélték első fokon a pesti unokázós csalót

Hét év fegyházra ítélték első fokon a pesti unokázós csalót