Két projektre összesen nagyjából 12 millió eurót, mai árfolyamon számolva 4 milliárd forintot kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból két vidéki cég. A munkát, amely szélessávú hálózat fejlesztéséről szólt, mégsem ezek a vállalatok végezték, úgy intézték, hogy bonyolult láncolaton keresztül más cégeknél, alvállalkozók alvállalkozóinál landoljon a megbízás. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a szokásos, június elejei időpont helyett most kiadott 2018-as jelentéséből derült ki, hogy ezt a céghálót arra használták: 4,9 millió eurót, nagyjából 1,6 milliárd forintot visszacsorgassanak a nyertesek egyikéhez, így emelve a projekt értékét és érve el azt, hogy több uniós támogatáshoz jussanak. Az ügyben az OLAF 3,6 millió euró, azaz 1,2 milliárd forint visszafizetésére tett javaslatot, illetve a magyar hatóságokat arra kérte, hogy indítsanak vizsgálatot.

Az OLAF tavaly 9 olyan ügyet fejezett be, amelyek az uniós támogatások magyarországi felhasználásával kapcsolatosak, 7 esetben ajánlást is tett arra, hogy indítsanak eljárást.

A kilenc üggyel rekorder hazánk. Nagyjából hasonlóak a számok Görögország és Lengyelország esetében is: előbbinél 8 befejezett ügyből 6 zárult ajánlással, utóbbinál 8-ból 3. Románia, Bulgária, Olaszország és Csehország jobban szerepelt: egyenként 4 olyan ügy került a hivatal elé, amelyek gyanúsan elköltött támogatásokról szóltak, az esetek felében feltételezhetően nem véletlenül.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tagállamoknak vissza kell fizetniük a közös pénzt, sok múlik az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok együttműködésén. Az EU Csalás Elleni Hivatala feljelentést nem tehet, de ha arra jut a vizsgálatában, hogy csalhattak az uniós pénzekkel, akkor jelezheti, hogy vissza kellene kérni a támogatottaktól a gyanúsan elköltött forrást. 2014 és 2018 között 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal, ebből 52 volt magyar, 66 pedig román.

Az OLAF-jelentés sajtótájékoztatója

OLAF Press Office

Az biztos, hogy 2018-ban is a legtöbb munkát az európai strukturális és beruházási alapok miatti visszaélések adták a szervezetnek. A hivatalnokok tavaly összesen 86 vizsgálatot fejeztek be, 414 ügyben még mindig nyomoznak – nemcsak az uniós államokban, hanem tagjelölteknél és egyéb partnerországokban is.

Ám nem csak EU-forrásokról van szó. Egy másik, részben magyar ügyben például, amelyről szintén említést tesz a jelentés, gyanús szállítmányra hívta fel a magyar és a szlovák ellenőrök figyelmét az OLAF. 20 ezer kilónál is több növényvédő szer került elő, Kínából Ukrajnán keresztül került Magyarországra. Csakhogy a szállítmányon sem a termelő, sem a származási ország, sem a termék neve nem szerepelt. A magyar vámosok Szolnokon ütöttek rajta a küldeményen, amelynek értéke meghaladta a 240 ezer dollárt, átszámítva a 72 millió forintot. 

Tudományos és kutatási területeken is felfigyeltek csalókra: itt a kettős finanszírozás jellemző, a kutatók ugyanarra a munkára uniós és tagállami pénzt is kaptak. A jelentésben spanyol és francia példát hoznak.

Magyarország az élen

A hivatal jelentéséből kiderül, hogy 2014 és 2018 között ötvennél is több, egészen pontosan 52 magyar vonatkozású bejelentést vizsgáltak, és arra jutottak, hogy

az uniós támogatások 3,84 százalékát szabálytalanul költötték el Magyarországon, ezt a pénzt az OLAF szerint vissza kellene fizetni.

A visszaélések súlyosságára utal, hogy a második legrosszabbul álló Szlovákiában 2,29 százalék volt ez az arány. Ezen a két országon kívül pedig egyetlen hely sincs, ahol akár az 1 százalékát is visszakérnék a kifizetéseknek. Romániában és Görögországban például 0,4, illetve 0,31 százaléknyi visszatérítést javasoltak, míg Lengyelországban mindössze 0,12 százalékot. Az uniós átlag 0,45 százalék. Magyarország egyébként évek óta vezeti ezt a listát.

Egy másik táblázatból az látszik, hogy az OLAF által vizsgált ügyek 45 százalékában a tagállami ügyészség is dolgozott, Belgiumban, Észtországban és Olaszországban jött még ki hasonló eredmény. 2012 és 2018 között a magyar ügyészség 20 nyomozást indított ez európai szervezet javaslatára, ebből 9 esetben emeltek vádat.

Az Európai Unió tagállamaiból 2018-ban összesen 458 bejelentést kapott az OLAF, ezek közül magyar vonatkozású 32 volt. Ám ahogy az előző években, most sem a hatóságok voltak nálunk aktívak: az összesítés szerint mindössze egy jelzés jött hivatali forrásból, a többit magánszemélyek tették.

Kiemelik, hogy

• a bizonytalan jogi környezet miatt nem mindenhol biztonságos a fejlesztési pénzek kifizetése,
• ezeken a helyeken magas a korrupció és a csalás kockázata, nehéz a nyomozás.

Slágerügyek

Magyarországon jól ismert az OLAF, hiszen az elmúlt években olyan vizsgált és a hivatal által gyanúsnak ítélt ügyek kerültek napvilágra, mint az Eliosé. Az OLAF tavaly júniusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint ezzel kapcsolatban arra jutottak, hogy az EU-t összesen 43,7 millió euróval károsították meg a magyarországi közvilágítási projektekkel. A vizsgálat sok összefonódást állapított meg a pályázat kiíróinak tanácsadói és a győztesek között, úgy alakították több esetben a kiírást, hogy a pályázati feltételek a későbbi győztesnek kedveztek.

Túry Gergely

A magyar rendőrség közben bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben. A rendőrség titkolja, kihallgattak-e bárkit az ügyben, Brüsszelben megdöbbenésüket fejezték ki, a kormány szerint az Elios-jelentés nem volt más, mint egy brüsszeli  kampányjelentés. Jávor Benedek korábbi EP-képviselő azonban idén februárban kiderítette, hogy a kormány mégis lemondott a vizsgált projektekre odaítélt uniós forrásokról, a támogatást azonban nem visszavonta, hanem állami forrásokból kifizette a milliárdokat.

Hasonlóan súlyos szabálytalanságot gyanított az OLAF a 4-es metró építése kapcsán, a rendőrség itt is bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Mi a jövő?

Az OLAF-fal kapcsolatban a legnagyobb problémának azt tartják, hogy az elméletben független szervezetnek meg van kötve a keze. A feltárt ügyekben csak ajánlásokat tehet, amelyeket aztán a tagállami kifizető hatóságok vagy bűnüldöző szervek vagy elfogadnak, vagy nem, és az sem garantált, hogy az Európai Bizottság a gyanúsan odaítélt vagy felhasznált források visszavonására tesz javaslatot.

A 2020-tól létrehozandó Európai Ügyészség éppen az akadályt szüntetné meg, hiszen a szervezetet az uniós forrásokkal, illetve a tagországok közötti (áfacsalásgyanús) kereskedelem esetében is nyomozati jogkörrel ruházná fel. A gond az, hogy több tagország – köztük éppen Magyarország – nem járult hozzá a szervezet felállításához, így az önkéntes alapon indul el. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy Brüsszel időközben az OLAF megerősítését célzó intézkedéseket javasolt. Az Európai Számvevőszék azonban úgy ítélte, még ez is édeskevés ahhoz, hogy valóban hatékony legyen a szervezet az uniós pénzek elcsalása elleni küzdelemben.