Az oltóanyagot gyártó cég vezérigazgatója szerint nem volt szerződéses kötelezettségük a 400 millió adag leszállítására. A késés szerencsétlen, de februárban azért küldenek 17 millió dózist.
Kész tények elé állította Európát az egyik gyógyszercég azzal, hogy az eredetileg vállaltnál csak sokkal kevesebbet tud szállítani az első negyedévben. Az EU megoldást keres, burkoltan fenyegetőzik, miközben a magyar kormány uniós szövetségesként Brüsszel ellen hangol.
Az uniós döntéshozatal lassúságát bíráló elterjedt vélemény mára némi módosításra szorul. Ha ugyanis jobban megnézzük, nemcsak a vakcina ügyében, hanem általában is gyorsult a jogalkotás az EU-ban az utóbbi időben.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a különösen fertőzött területekről érkezőknek a negatív teszt birtokában is karanténba kell vonulniuk. A magyar külügyminiszter szerint pedig Magyarországnak saját döntéseket kell hozni a brüsszeli késlekedés miatt.
Az Európai Bizottság cáfolta Menczer Tamás külügyi államtitkár állításait is, aki szerint már 14 európai ország jelentkezett a kínai oltásért. Az EU-ban a Magyarországon a legalacsonyabb az oltakozási kedv, derül ki egy friss uniós felmérésből.
A Tempus Közalapítvány az uniós jogot sértő civiltörvényre hivatkozva vonta vissza az Emberség Erejével Alapítvány nyertes pályázatát. Vera Jourová levélben jeleztek a magyar civileknek, hogy vizsgálják az ügyet.
Kevésnek tűnhet a 78 ezer koronavírus ellen beoltott magyar egy 10 milliós országban, de az, hogy hány ember kapja meg az életmentő vakcinát az országban és mennyi idő alatt, nem csak a magyar kormányon múlik. Ha minden a terv szerint halad és az Európai Gyógyszerügynökség január végén engedélyezi az AstraZeneca oltóanyagát, néhány hónapon belül akár a jelenlegi oltóanyag-mennyiség sokszorosa érkezhet az országba. A siker azonban a vakcinák gyártásán, szállításán és a magyar oltási terven is múlik. Elmagyarázzuk, miért.
A járvány utáni új világban központi kérdés lesz, hogy többet ér-e majd valaki, ha rendelkezik oltással. A téma nagyon kényes, de egy egységes európai oltási bizonyítvány közelebb vinne a válaszhoz.
Az eddigi 200 millió helyett 400 millió dózis BioNTech-Pfizer koronavírus-vakcinát rendel a huszonhét tagállam, de az opciós lehetőséget is megnövelték 100-ról 200 millióra – közölte péntek reggel az Európai Bizottság elnöke.
A most jóváhagyott Moderna-vakcinából Magyarország is részesedik. Az Európai Bizottság szóvivője Menczer Tamás kritikájára is válaszolt, és szerinte az inkább önkritikának illik be.
Már hétfőn összeült az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) humán gyógyszerek bizottsága, hogy elvégezze a Moderna Covid-vakcinájának értékelését. Ezt azonban nem sikerült eredményesen befejezni, az EMA Eurológushoz eljuttatott közleménye szerint “szakértőink keményen dolgoznak a vállalatnál fennálló kérdések tisztázásán”.
A világ több országában már egymilliónál több embert oltottak be koronavírus ellen, az Európai Unió tagállamai közül azonban Németország mindössze 200 ezer beoltottal áll a dobogó legfelső fokán. Ahogy várható volt, többen a brüsszeli közös beszerzést okolják a késlekedésért, ám ez ennél sokkal összetettebb. De hogy állnak az oltással a magyarok, és ilyen tempóban mikor kezdődhet a lakosság tömeges oltása? Utánanéztünk.